Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

árendátorának marháját, s „ csak a gazda, vagy a gazda képében levő es méretes hiteles emberének és két hitelt érdemlő tanúnak jelenlétében lehetne eladni". „A mészárosoknak, henteseknek és kupeceknek, midőn ide a vásárokra marhát, lovat, vagy sertést hajtanak, azoknak eleibe kimenni, s az útban, vagy az úton levő csárdákon vásárolni, sem pedig a lókupeceknek a méneseken, vagy pedig pusztákon levő csapszékek körül magok között vásárt ütni, vagy másoktól is ott vásárolni tilalmas lesz". „A gulyán, csordán, sőrén, ménesen, nyáj on pedig a gulyástól, csordástól, sőréstől, csikóstól, nyájpásztortól, annyival inkább bojtártól, marhát venni " csak akkor szabad, ha az eladó jószág gazdája, vagy annak megbízott embere is jelen van. A pásztor még a saját jószágát is csak két megbízható ember jelenlétében adhatja el. „A gulya, csorda, sőre, ménes vagy akármely nyáj, vagy fótos marha közzé tévelyedett bitang marhát " a pásztor köteles a bírónak, vagy a pusztára felügyelő urasági ispánnak bejelenteni, annak tudta nélkül azt kiadni ne merje. Az őrizete alatt levő jószág közé idegen, vagy kóborló emberek marháját be ne fogadja". A javaslatnak ezek a pontjai többé-kevésbé egybehangzanak a korábbi, szabolcsi és bihari statútumokkal. Sokkal nagyobb ellenkezést váltott ki azonban az egyes vármegyék részéről felmerült terv a mezei szállások és tanyák megszüntetéséről. Ha ez a javaslat életbe lépne, Debrecen szerint mind a földmüvelés, mind a marhatartás tönkremenne. Azt ugyan nem tagadják, hogy a szállástartó gazdák közül némelyek lopott állatoknak is helyt adnak, ezek száma azonban a becsületesekhez képest csekély, a tanyák és szállások általános megszüntetése a becsületes többségnek okozna jóvátehetetlen kárt. Azt azonban Debrecen is helyesli, hogy a főleg teleltetésre szolgáló erdős pusztákon a szállások tartását általában meg kell tiltani. A marhatolvajok orgazdái leginkább a kupecek, pásztorok, mészárosok, hentesek és csaplárosok szoktak lenni, ezért az állatforgalom szabályozásán felül ezek kordába szorítására még további intézkedések szükségesek. A lóval, szarvasmarhával vagy sertéssel való kupeckedést csak „ házas, lakos adófizető, jóhírü, azaz tolvajsággal vagy orvgazdasággal még meg nem jegyeztetett embereknek" szabad megengedni. Verbunkos katonák, mivel nem állanak polgári joghatóság alatt, semmiképpen ne kereskedhessenek jószággal. Az egyszer már orgazdaságon kapott kupecet egyéb büntetés mellett örökre el kell tiltani a kereskedéstől. A mészárosoknak és henteseknek meg kell tiltani az éjszakai és saját házuknál való vágást, minden helységben közös vágóhidat kell felállítani, ahol felügyelet mellett megfelelő lajstromba való beírás után szabad a jószágot levágni. „A levágott marhák bőrei pedig a vágóhelyen nem egy-két óráig, hanem reggeltől fogva napestig ki legyenek terítve. A marha a vágóhelyen legalább egy fél napig álljon, hogy azt mindenki láthassa. " Az orgazdaságban talált hentest vagy mészárost a mesterségtől el kell tiltani.