Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

a Hajdú kerület együttesen cirkáltatták végig fogadott katonákkal a legelőket és pusztai szállásokat.

26 Ez év nyarán azonban néhány ilyen banda ismét összeverődött, s már nemcsak alattomban gyakorolták a lopást, „de ny'üvánságosan is és szemeláttára a pásztoroknak erőszakosan a marhákat elhajtják, a mátai nagy hídnál levő csapláros maga megírta, hogy a tolvajok egész bátorsággal öten-hatan öszveadván magokat lappanganak a csapszék]e körül, de mivel sokan vadnak, nem mer nekik a legkisebbet sem szólani".

21 Szeptemberben a megye közgyűlése felhívta a főispánt és alispánt, hogy korábban a megyei ügyész által beadott javaslatra részletes elaborátumot készítsen el. Egyúttal elrendelték azt is, hogy a szolgabírák írják össze, ebben az esztendőben a megye négy járásában mennyi jószágot loptak el.

28 A jelentésből kiderült, hogy 1791-ben az egész megyében 168 lovat, 262 szarvasmarhát és 34 juhot hajtottak el a tolvajok. A lopások legnagyobb számmal természetesen a pusztai legelőkkel rendelkező falvakban fordultak elő.

29 A vármegyei ügyész jelentése szerint a megye börtöne főleg tolvajkodásért befogottakkal van tele, azért a legfőbb cél a lopások megakadályozása lenne. Ennek érdekében mindenféle adás-vevéssel foglalkozó kupecet személyleírását tartalmazó passussal kell ellátni. A nagy kiterjedésű puszták ellenőrzésére a vármegye költségén fizetendő pusztagazdákat kellene tartani, akik a pásztorokat és a náluk lézengő csavargókat, s a pásztorszállásokat gyakorta bejárnák, az ott passus nélkül lappangókat összefogdosnák, és a jószágot csereberélőket, vagy hajtogatókat onnan kitiltanák. A jószágok adásvétele csak a falusi elöljáróságok tudtával történhetne, az idegen helyre költözők pedig megfelelő passussal lennének ellátandók. A falusi elöljáróságokat arra is rá kellene szorítani, hogy a jószággal kereskedők a pásztorokkal ne legyenek barátságos viszonyban, és a mészárosok idegenektől vagy pásztoroktól vett állatot titokban ne merjenek levágni. Ugyancsak szükséges lenne a zárt településektől távol eső csárdáknak a tulajdonosföldesurak beleegyezésével való lerombolása, mivel „ az ilyen csaplárosok a tolvajok támogatóinak bizonyultak, és az ilyen helyeken szokták a bandák az összejöveteleiket tartani". A megye másodalispánjának, Szathmáry Király Józsefnek - aki maga is nagy szilaj gulya-tartó birtokos volt - az volt a véleménye, hogy a passus mellett való jószág-adásvételt a szomszéd törvényhatóságokkal egyidejűleg kell elrendelni. 26 „Debrecen városa jelenti, hogy az alföldi vidékeken a rossz gonosztevők zabolázására rendelések tétessenek. " Uo. Prot. 1. Fol. 199. No. 1113. 1791. 27 Uo. Fasc. 7. No. 674. 1791. 28 Az új szabályzat elkészítésével Szögyény Imre másodalispánt, Elek László táblabírót és a négy első szolgabírót bízták meg. Uo. IV. A. 1. Prot. I. Fol. 466. No. 23., Fol. 468. No. 32. 1791. 29 Uo. Fasc. 8. No. 901. 1792.