Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

megyékben tanyázó hajdúktól, kérték, hogy fékezze meg őket, az ecsedi uradalomban lakó fosztogatókat adja ki a megyei törvényszéknek. A Tiszán innen lakó hajdúkat hiteles levéllel mentse fel a rája tett eskü alól. A birtokain levő hajdúkat vigye ki Erdélybe, a szabolcsi és bihari hajdútelepekre elhurcolt jobbágyokat adassa vissza, „aztán is ilyen insolentiára (törvénytelenségre) ne eressze azokat a hajdúkat". A királyi postákat fosztogatókat, „mint olyan latrokat, mindenütt kergetni, űzni és büntetés alá vetni" engedje. Ha a fejedelem a hajdúkat nem távolítja el a megyéből, a nemesség a kassai egyezség szerint, mint a közszabadság megháborítóival kész háborúra kelni velÜk.2? Báthori Gábor december elején válaszolt - Szatmár megyéhez intézve - a megyék levelére. Szerinte a hajdúknak parancsot adott, hogy sem az ő, sem a király országát ne pusztítsák, ne dúlják. A hajdúk kijelentették, hogy ők tartják magukat a parancshoz, de Szatmár és Kalló kapitányai sok okot adnak a békebontásra. A hajdúk már nemesemberek, és a vármegye a peres eljárásnál nemesemberként kezelje őket. „De nem eszerint cselekednek, hanem reájuk küldenek, egyenként fogdossák őket, most is fogva tartanak egynéhányat. " A megye bocsássa el a hadát, a hajdúk nem tesznek több kárt, kivonulnak a megyéből. „ Birodalmunkban elég széles puszták vadnak, azokon kimehetnek Várad felé, úgy, hogy őfelsége birodalmában sehol sem érnek. A jó szomszédságnak hivatalja szerint" kész a megyét segíteni.

28 A hajdúk Szatmár megyéből valóban kivonultak, Báthorival a havasalföldi hadjáratra. Dóczy András levele szerint: „mind hajdú, s mind paraszt ember mentest - megy utánuk". Szabolcs megyéből még nemes emberek is szivárogtak a fejedelem hadába -, legalábbis Lónyay András kallói kapitány így tudta.

29 Mikorra II. Mátyásnak a hajdúk elleni nemesi felkelést elrendelő parancsa a felső-magyarországi főkapitány közvetítésével megérkezett Szabolcs megyéhez, az 1610. évi mozgalom nagyjából lecsendesedett.

30 Ennek ellenére a négy érintett megye küldöttei 1611. január 11-én Szatmárott, Dóczy András főispán elnöklete alatt határozatot hoztak. A felső-magyarországi főkapitány, ghimesi Forgách Ferenc rendelete értelmében minden négy porta után egy-egy katonát állítanak ki és ellátásukra raktárakat állítanak fel. 27 Mindkét követi utasítás Szabolcs megye levéltárában. Keltezés és aláírás egyiken sincs, de mindkettő okt. 13. előtt keletkezhetett, mert Szatmár megye közgyűlése e napon határozta el a bécsi és erdélyi követküldést. Uo. IV. A. 1. Fasc. 28. No. 11., 12. 1610. kelet nélkül.; IV. A. 501. Prot. l.Fol. 309. Csenger, 1610. okt. 13. A közgyűlés határozata, uo. 2. pont. 28 Gyulafehérvár, 1610. dec. 10. KOMÁROMY, 1898. 613. Idézi RÁcz, 1969. 101. 29 Dóczy Andrása nádornak: Szatmár, 1610. dec. 11. KOMÁROMY, 1898. 614-615., Kalló, 1610. dec. 24.; Uo. 617-618. Vö. RÁcz, 1969. 101. 30 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 28. No. 6. 1610. dec. 16.