Balogh István válogatott írásai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 14. (Nyíregyháza, 2007)

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

Báthori Gábor viszont - miután uralkodása első éveiben, hatalma megszilárdítása és a havasalföldi s moldvai hadjárata miatt erősen rá volt utalva a hajdúk támogatására -, a Szatmárban lakó hajdúkat továbbra is pártfogásába vette. Dóczy András szatmári és Lónyay Zsigmond kallói kapitányok tudósításai a nádorhoz erről tanúskodnak.

22 Szatmár megye ezért is rendelte el a birtokos nemeseknek, hogy portánként 4 lovast állítsanak ki, a nemesi felkelőkkel együtt, a hajdúság megzabolázására. A megyei lovas had élére rendszeres fizetéssel Kende Mártont fogadták meg kapitánynak. Ősz elején, egy Lengyelországban, Krakkó környékén dúló hajdúcsapat visszatérőben Nagykároly környékén fosztogatott. A kassai főkapitány szerint ezeket is Báthori szabadította rá a lengyelekre. A megye határozatát azonban nem lehetett végrehajtani, mert a nagyobb birtokosok nem állították ki a lovasokat. Emiatt a kisebb birtokosok kijelentették, hogy ők sem állnak ki személyesen, míg az előkelőbbek a lovasok kiállításával adósok maradnak. A tiltakozásukat három hónap múlva kénytelenek voltak ugyanazon okból megújítani.

23 Báthori Gábor fejedelemmé választása után a Szatmár vármegyei főispáni szék megüresedett, így 1610. október elején az uralkodó nagylucsei Dóczy András Bars megyei főispánt nevezte ki a tiszántúli megyék főkapitányának, a Szatmári királyi várőrség parancsnokának és egyben Szatmár megye főispánjának is.

24 A megye ez utóbbi ellen tiltakozott, azzal, hogy az új főispánnak nincsen a megyében birtoka, de azért hajlandó lett volna a négy megye (Szabolcs, Szatmár, Bereg és Ugocsa) küldöttei részére október 13-ára összehívott gyűlésben részt venni. A gyűlésen arról határoztak, hogy minden megye nyomozást indít a lengyelországi akcióban részt vett hajdúk nevei felderítésére. A porta utáni lovasokat Szatmárra rendelték szemlére, mert Lengyelország felől bosszúálló beütéstől lehet félni. Szabolcs megye küldöttei - állításuk szerint a meghívást későn 22 A felső-magyarországi főkapitány április, a nádor pedig július elején tiltotta a Szabolcs megyei hajdúkat Báthori támogatásától. A főkapitány a megyék rendéit április 18-ra Kassára hívta. 1610 júliusában létrejött a második kassai egyezség. Ez a megyékre bízta a köznyugalom feletti őrködést. Augusztus l-jén az érintett megyék részgyülése ismét összeült Kassán. A határozatokat szeptember 3-án hirdették ki Szatmár megyében. SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 1. Fol. 301., 305., 306. Csenger, ápr. 14., júl. 23., szept. 2.; RÁCZ, 1969. 107.; A Szatmár megyében lakó hajdúk kisebb csapata Lengyelországban zsákmányoló úton vett részt. A megye törvényszéke 1611 januárjában hat, név szerint megnevezett tyukodi nemest (Tyúkod ekkor kizárólag köznemesek által lakott falu) perbe fogott, mert részt vettek a betörésben és okot adtak a szomszéd királyságnak hasonló vállalkozásra és a béke megbontására. Az idézettek nem jelentek meg a bíróság előtt, ezért távollétükben fej- és jószágvesztésre ítélték őket. SZSZBML, IV. A. 501. Prot. 1. Fol. 314. Hely nélkül, 1611. jan. 5.; RÁcz, 1969. 102. 23 SZSZBML, IVA. 501. Prot. 1. Fol. 303., 307. Csenger, 1610. máj. 19., szept. 2. 24 Uo. Prot. 1. Fol. 307., 309. Csenger, 1610. szept. 22., okt. 6. A beiktatás Csengerben történt az egy hét múlva összehívott közgyűlésen.