Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
A VÁR ÉPÍTÉSE
Teuffenbach Kristóf, az alispánok, Prépostváry Bálint, a leendő új vár első kapitánya, akkor lovas hadnagy Szatmárban. A vármegye tisztviselői ástak egy-két ásónyomot, míg a környék félnemesei, kereskedői jobbágyai s a szatmári katonák át nem vették a folyamatos munkát. A kijelölt térségen két épületet említenek a tanúvallomások. Major János nagyon jól emlékszik, „ahol egykor egy kápolna volt, ... azt most benn a kallói várban fegyvertárnak használják". „Ahol most a vár van, ott a Kállay urak háza volt", - vallja Szendi György, Kállay Miklós 88 éves jobbágya. Egy napkori jobbágy pontosítja is, hagy „a vár helyén Kállay Ferenc háza volt". Természetesen akkor ez is félégetve, romosán. Ki tervezte a vízzel körülvett, nagyjából négyzetes alaprajzú erődöt sarkain egyegy ó-olasz bástyával? Csak gyanítani lehet, hogy Ottavio Baldigara lehetett, aki ekkortájt Tokajban is járt. Nincs írásbeli nyoma, de Báthory Miklós főispán és a vármegye is ide rendelhette munkára a környék jobbágyait. Alighanem szívesen dolgozott mindenki. Az említett vallomástevők szavaiból mintha büszkeség csendülne ki, hogy pl. agilis létére fát hordott az építéshez, vagy abból a megjegyzésből, hogy „földmívesek, kereskedők, mesterek" mind építették. Lukácsy Gábor észrevette, hogy a fegyvertár egy 11. századi félköríves szentélyű körtemplomból alakult. 9 Arra is gyanakodhatunk, hogy Kállay Ferenc udvarházának a maradványait felhasználták a kapitány tornácos házának az építésekor, és esetleg egyéb melléképületek is szóba jöhetnének. A legnagyobb és legsürgősebb munkát mindenesetre az árok kiásása, a sáncok földmunkája, a sövényfonatok elkészítése és az egész erődnek cölöpsorral övezése jelentette, ezeknek el kellett készülniök, mire a törökök megjelentek. Az építkezés folyamán természetesen őrizni kellett a vidéket. A katonák Prépostváry Bálinttal főleg Szatmár várából jöttek, de biztosan küldött Báthory Miklós is Ecsedről - a Báthoryak ugyanis gyakran kisegítették a vármegyét -, s feltehetőenjöttek a tokaji és ónodi várból, hogy vigyázzák a törököt. A kallói vár építésének időpontja körül van némi bizonytalanság. Az 1569. évi országgyűlési törvények még nem tudnak Kálióról, 1574-ben az 5. tc. 1. §. úgy említi, hogy „a kallói várkastély ... csak a minapában épült" 10 . Egy másik, évszámok tekintetében jól értesült forrás, a török „Madzsar Tarihi" szerint: „1570-ben Madzsarisztánban megkezdték a Kalló nevű vár építését" . Az 1777-es Kolozsvári Kalendárium is emellett az év mellett adja le a voksot. 12 A két forrás Független egymástól. Ezzel szemben a már említett Jacques Bongars, ki 1585-ben Isztambulba menet megszállt Kallóban, úgy tudja, hogy a vár 14 évvel azelőtt épült, vagyis 1571-ben. Az 1626-os Lőcsei Kalendárium ismét más évet közöl: „1573. Kalló vára építtetik". 1 Végeredményben az adatok mérlegelése után legelfogadhatóbb az 1570-ik év, mint a hevenyészett vár építési dátuma. Hangsúlyozni kell Lukácsi, kézirat 10 CJH, 1526-1608. 636-637. 11 Blaskovics, 1982. 451. Új és O Kalendariom, é.n. Lőcsei kalendáriom, 1909.
