Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
A vasvári béke nemcsak azt hozta magával, hogy sok katonát elbocsátottak, s azoknak nem volt semmi hajlandóságuk visszatérni a korábbi jobbágysorba, növelve is ezzel a „szabad legények" számát, hanem például Kallóban a vitatott jogi helyzetű hajdúk most már nem katonai, hanem nemesi kiváltságokra törekedtek. Ez gyakorlatban annyit jelentett, hogy a vár főkapitányának a joghatósága alól a vármegyéhez kerültek nemesi kiváltságuk tiszteletben tartásával. A dolog úgy éleződött ki, hogy Sennyey Ferenc elfogatott valami ügyből kifolyólag néhány kallói lakost és Kassára küldte ítéletre. A gyanúsítottak hiába hivatkoztak nemesi jogaikra, nem használt. A főkapitány ezzel szemben azzal érvelt, hogy egy forinttal akárki beírattatja magát a nemesek hadnagyával a nemesek lajstromába. A főkapitány egyébként is ragaszkodik elődjeinek régi jogaihoz, akik bizonyos tekintetben rendelkeztek a város lakóival. 326 Lipót császár és király 1664. december 19-én gróf Csáky Ferenc szepesi főispánt, ki aranysarkantyús vitéz, kamarás és tanácsnok, Felső-Magyarország főkapitányává nevezi ki. Az év végén érezhetően feszültté válik a kallói főkapitány és a vármegye viszonya. A kallói őrség katonáitól elloptak 6 ökröt s a tolvajok török területen eladták. Nagy utánjárással a kállóiak Leveleken a latrok közül egyet elfogtak, a vármegye lovasai azonban elvették tőlük. Sennyey hiába tiltakozott. Részben az is az előzményekhez tartozik, hogy az előző évi december közepe táján a „latrok fogására" kiküldött megyei inszurrekciót Török István „dux et judex " irányítása alatt be sem engedték Nyíregyházára, s a kapun fegyveres kézzel nézték egymást, míg a vármegye lovasai el nem távolodtak. 327 Kallóban az eset karácsony havának 30. napján történt, míg közben Demecserben a megyegyűlés ülésezett. Kudarcát a vármegye rögtön megírta Wesselényi nádornak, aki azzal intézte el, hogy „Sennyey Ferenc uramnak kegyelmetek kívánsága szerint - írja a nádor - újabban írtunk, intimálván serio (komolyan értesítvén), ellegyen afféle nemesek vexációja és impeticiója (zaklatása és vádolása) nélkül 328 Szabolcs azonban nem elégedett meg ennyivel. Az eperjesi gyűlés elé vitte a dolgot, a követi utasítás szerint az történt, hogy „kállai vicekapitány vitézlő Pap László egy balkányi nemes embert megfogatván, bevitette, azon szolgabíránkat Pap Lászlóhoz küldvén ... azon megfogatott nemes embernek elbocsátása felöl, nemhogy elbocsátotta volna, de sok mocskos szidalmazási után házábul azon vármegyénk szolgabír áj át kiverte"? 29 A félreértés elkerülése végett, ilyen kockázatos alkalmakkor nem a szolgabíró szállt ki, hanem „ a képében " egy juratus assessor, egy esküdt, s házáról szó sincs, mert a nyíregyházi esethez hasonlóan be sem engedték őket a palánkon belül. Hogy tulajdonképpen mi is történt, azt pár hónap elteltével augusztus 20-án, s utána az országbíró rendeletére a leleszi prépost vezetése alatt folyó invesztigációból (nyomozásból) tudjuk meg. A vármegye tehát a végsőkig elment. Ez a 326 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 82. No 116. 1664. 327 Uo. Fasc. 82. No 100. 1664. 328 Uo. Fasc. 83. No 63. 1665. 329 Uo. Fasc. 83. No 61. 1665.
