Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Keddre virradóban, indulván szép lassan, Váradhoz eljutának, Kállai gyalogok, kik elsők és bátrak, kapukat bevágának, Mint az sebes esőt magyarok az szerént lövéseket szárának, De az vitézekben Rákóczi Lászlóval felesen elhullanak, Barkóczy Zsigmond kikiáltott sokat, de vissza nem nyerhetik, Ok is hamarjában lévén nagy haragban Váradot felperzselék, Sok szép nyereséggel, szép öltözetekkel lovokat megterhelték, Feles bulyát nyervén, sok magyar rabot is fogságbul kimentek".

319 Barkóczy Zsigmondot Orosról rabolták el kevéssel előbb egy éjszaka magyar ruhába öltözött, kerülő úton odajutott törökök. Lehetséges, hogy a kiváltott, későbbi ugocsai főispánról van szó. Egyes történetírók szerint ez a hadivállalkozás Várad visszafoglalását célozta volna, de hogy meghiúsult, főleg annak lehetett köszönni, hogy a várkapu előtt a bazárban egyesek elkezdtek fosztogatni, s ekkor felismerték őket. Az április 27-i monoki mustra ugyancsak siralmasnak bizonyult. Csak néhány vármegye lovasai, az se teljes, bandérium semmi - foglalja össze véleményét Pethő Zsigmond, egyúttal újabb terminust tüz ki május 13-ára Dobszán.

320 Júniusban újabb fenyegetés jön: „ Várad felül írják - értesíti a vármegyét a vicefőkapitány - hogy sok idegen török gyűlne s Kallót fenyegetnék", s hallva, hogy egy részük már a szolnoki hídon jár, Hegyalját félti s felkelést rendel el.

321 Wesselényi nádor viszont július 27-én rendel el a harangodi mezőre generális mustrát augusztus 16-ára, s hogy nyomatékot is adjon, éppen augusztus l-jén, a Szentgotthárd mellett aratott győzelem napján meg is ismétli, írván: „ ... szaporodván egynehány felöl a' gonosz pogány hírek". Külön is hangsúlyozza: „Senki pedig ne merészkedjen attul elmaradni. "

322 Szabolcs mégis elmaradt. Kesznyétenből a nádor meg is rója a vármegyét. „Miért kellett bennünket ilyeténképpen megjátszódtatni? - okát fel nem találhatjuk. Bizonyos lehet mindazonáltal kegyelmetek, kemény számadással fog jövendőben eziránt tartozni. " Ugyanis a török Hatvan tájékán táborozik, mintha Füleket akarná megszállni.

323 A szabolcsiak pedig azért hiányoztak a táborból, mert mint Keresztes András, az egykori böszörményi főkapitány írta Kenézlőről „semmi lovasa nincs", szétoszoltak.

324 Feltehetően a béke hírére. Kallóban viszont az ősz folyamán, talán nem kis mértékben a béke következtében különös helyzet állt elő, mely szokatlan fordulatokba fog átnőni, s melynek egy epizódja Benczédi László jóvoltából a „kallói zenebona elnevezés alatt már ismeretes lehet ",

325 319 Széli, 1894. 535. 320 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 82. No 72. 1664. 321 Uo. Fasc. 82. No 66. 1664. 322 Uo. Fasc. 82. No 64. és 61. 1664. 323 Uo. Fasc. 82. No 65. 1664. 324 Uo. Fasc. 82. No 60. 1664. 325 Benczédi, 1975. 84-90.