Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

gratuitus labort, ezúttal azzal is érvel, hogy február 27-én „most is Bagamérban kinn van 600 török" 296 Hogy ez alkalommal a vármegye hallgatott az okos szóra, azt ugyancsak Pethő Zsigmondnak pontosan egy hónappal később kelt leveléből tudhatjuk, „ ... hogy nagy ságtok s kegyelmetek az ledült kállai palánkok felépítésében forgolódik ... igen jól cselekszi" 29, . Ehhez csak azt kell tudni, hogy február éppen nem volt se szokott, se alkalmas idő a vármunkára a hidegek miatt, vagyis a vármegye valóban felmérte a helyzet válságos voltát, és munkásokat rendelt Kallóba. Valószínűleg 1663. június második felében Kallóból, Kisvárdáról és Szatmárról elmentek a „német vitézek". A Kallóból elvonulók 25 szekeret kaptak a június 9-i limitáció alkalmával, szemben a kisvárdaiak 35 szekerével, holott kevesebben le­hettek. Át a Tiszán Tokajba mentek, onnan talán Érsekújvár alá. 298 Hogy a Felső­Tisza vidéke ne legyen oltalom nélkül, a nádor inszurrekciót hirdetett. Az ő július 7-i értesülése szerint „ az elmúlt tegnapi estével az tatárság moldovai és havasal­földi hadakkal érkezett légyen Erdély országában, azki nem késvén, Szatmár felé igyekezik ez haza dúlására és prédálására, kihez képest akarónk kegyelmeteknek nemes Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Bereg vármegyéknek sietséggel tudtára ad­nunk, vévén ez levelünket, se napot, se órát ne múlasson, hanem mentest maga ol­talmára üljön fel, ... feleségét, gyermekét s marháit állítsa el erősségekben, ... míg magunk avagy penig vicegenerális Pethő Zsigmond uramat kegyelmetek közé küld­hetjük, tekintetes és nagyságos Sennyey Ferenc uramat az végbeliek eleiben s Barkóczy István uramat az hajdúsággal kértük, asszisztáljanak kegyelmeteknek. Ezt azért süketségre senki ne vegye, hanem kiki haza javáért, megnevezett mód s rend szerint felüljön. " 299 Az említett moldvai és havasalföldi csapatok egyébként a török fősereghez tar­tottak. A végbelieknek és Sennyeynek az említése pedig értésünkre adja, hogy a kallói magyar katonák nem mentek el a németekkel Érsekújvárhoz. Kocsonyás Boldizsár vicekapitánynak az év folyamán valami ügye támadt, ami miatt átmeneti­leg börtönbe is került. Mellette ismerjük még Fejér Ábrahám lovas hadnagyot 300 és Török István udvarbírót. Ez utóbbi azonos lehet azzal a Török Istvánnal, aki Szalárdy szerint Várad elfoglalásakor a Veres bástyát védte. Szeptemberben Nagy András gyalog hadnagyról van említés, februárban Cseley András főporkolábról. 301 Strázsamester a hatvan éves Szilágyi Péter. 302 A legnagyobb riadalmat az egész mozgalmas év folyamán a tatárok elvonulása váltotta ki. Úti céljukról a legkülönbözőbb hírek terjedtek el. Kezdetben annak is híre jött, hogy Erdélyből a kán „ visszahívta az fiát sietve, mivel nagy galibája érke­zett". 303 De később ismét megindultak. Pethő Zsigmond, aki egész idő alatt 296 Uo. Fasc. 81. No 82. 1663. 297 Uo. Fasc. 81. No 92. 1663. 298 Uo. Fasc. 81. No 81. 1663. 299 Uo. Fasc. 81. No 19. 1663. 300 Uo. Fasc. 80. No 30. 1663. 301 Uo. Fasc. 81. No 13-14. 1663. 302 Uo. Prot. 13. Fol. 69. 303 Uo. Fasc. 81. No 26. 1663.

Next

/
Thumbnails
Contents