Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
SENNYEY FERENC Nagyapja Sennyey Pongrác erdélyi kancellár, apja Sennyey Sándor szatmári főkapitány, kinek testvére győri püspök, kancellár, anyja Paczoth Judit, a tragikus sorsú Dóczy András felső-magyarországi főkapitány özvegye. Felesége Széchy Margit a Zrínyi testvérek és a Murányi Vénusz unokatestvére, fiai mindketten Barkóczylányt vettek el feleségül, közülük Sennyey István a Rákóczi szabadságharcban kap előkelő szerepet. Minthogy a család zempléni volt, Szabolcsban nem volt birtokuk, de a Tisza zempléni partján állt Nagytárkányban a várkastélyuk a jelenlegi templom helyén. Szabolcsban a neve 1652-ben előfordul, de egy teljesen jelentéktelen jobbágykikérés kapcsán. Mint a kallói vár főkapitányának az első említése 1660. július 3-án fordul elő, kinevezéséről azonban hamarább értesült. Sógora, Károlyi László ugyanis már 1659. augusztus 15-én Pozsonyból megírta feleségének, Sennyey Erzsébetnek, mint újságot, hogy „az két várat, Kallót, Szatmári őfelsége számára fogják visszafoglalni, rövid nap, ... Szatmár az úrbátyám, Kálióban az sógor, Sennyey Ferenc uram " lesz a főkapitány. 279 És úgy is lett. Május 21-én már a következőképpen ír a vármegyének. Mentegetőzik, hogy mivel „ az vármegyében széllyel holmi bitang, kóborló paraszthadak támadtak volna, kik felőlem - mint írja - hamisan azt kiáltják, hogy én adtam szabadságot nékik minden tolvaj lásra, nyúzásra s fosztásra s udvarházak felvetésére, ... azt az ő akaratából cselekszik" 2 * 0 . Az is kitűnik a levélből, hogy egy bizonyos Nagy Mártonnak zászlót adott, hogy „az hajdúságot gyűjtene öszve". Mindazonáltal nehéz három év után és egy megpróbáltatással teljes év előtt a kallói vár helyzete éppen nem volt kielégítő. Először is alig lézengett benne ember, Homonnai Drugeth György főkapitány szavaival, „kevés vagy ugyan semmi prezidium " 281 nem található benne, minthogy II. Rákóczi Györggyel voltak. Másrészt a vár állapota is leromlott. Annyira, hogy mikor a két német század megérkezett, nyár lévén, táborba kellett, hogy szálljon. Kocsonyás Boldizsár vicekapitány a főkapitány előtt már Kálióban volt. Sennyey Ferenc, miután a Szejdi-járás lezajlásával ide még Várad ostroma előtt megérkezett, és szétnézett Kálióban 1660. július 3-án - tehát még Rákóczi György sebében meg sem halt - a következőképpen fordult a vármegyéhez: „Nagyságtoknál és kegyelmeteknél nyilván vagyon az kállai várhoz való gratuitus labornak beszolgáltatása, kinek terminusa, azmint megértettem az ittvaló emberektől és tisztektől, alkalmas ideje, hogy elmúlt, az vár penig felette igen pusztult állapottal lévén, palatínus és generális uramék őnagyságok gyakorlatossággal parancsolják, hogy építtessük hova-hamarább. Kire nézve kérem igen nagy szeretettel nagyságtokat és kegyelmeteket, az régi, jó, bevött szokás szerént azon gratuitus labort beszolgáltatni 9 Károlyi, 1882-1897.4. k. 395. 0 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 78. No 88. 1660. 1 Uo. Fasc. 78. No 68. 1660.
