Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

NYÁRY BERNÁT

támasztott a vármegyével szemben. 1644. február 24-én a vármegye egyszerre három levelet kapott tőle. Felszólította a csatlakozásra, személy szerinti felülést akart, s a Szatmári ostromló Kemény János mellé puskásokat, továbbá ökröket az ágyuk vontatására és szekereket. A továbbiakban március 2-án inszurrekció helyett megelégszik valamennyi gyaloggal, kiket 9-én útnak is indítanak Szatmár alá.

220 Április 13-án 200 lovas és 4 magyar forint fejenkint, azonkívül 4 tízökrös szekér és portánként 6 forint adó április 27-én a vármegye kifizet Klobusiczky Andrásnak 2400 forintot, de „ ezzel meg nem elégedve még 3000-eí csikart ki az szegény nemességtől". Május 20-án személyes felkelés a „közjó" érdekében. A vármegye jegyzőkönyvébe nagy betűkkel beírva: „Végeztetik: Engedelmeskedni kell!"

22

' Amíg a jegyző 1645. szeptember 13-án beírhatja a „pax" szót, a felsorolás hosszú és egyre terhesebb. Az erdélyi fejedelem maga igazgatja a vármegyét II. Rákóczi György fejedelemsége kezdetén 1650-ben. Úgy látszik, rossz volt a termés, a következő tavasszal rettenetes lett a drágaság. Ennek folyamán „az latorság, nyúzás, /osztás, tolvajlás, udvarházak felverése szinté eláradott, melynek megorvoslásához, ha ... nem fogunk, nemcsak az útonjárás, de még házunkban való megmaradásunk is békével a ' sok latrok miatt nem lehet". Ugyanekkor Abaújban a török is „iszonyú rablást" tett.

222 A rablók egy része katona volt, „az vitézlő rendek szabadságosan való kijárása és a ' szegénységnek falunkint való nyomorgatása " miatt a kapitányok kötelessége a vétkeseket elfogni.

223 Kiss István vicekapitánynak is kötelességévé teszi, hogy a vármegyével együttesen üldözze és büntesse, „mert igen elfelesedtenek az latrok".

224 Mikor Kemény János Kallóban zsúfolva látta a börtönöket, abban egy akkor lábra kapott szokásnak is része volt, nevezetesen nemesek, jobbágyok egyaránt feljelentették, s a katonákkal elvitették, mint gonosztevőket a haragosaikat. Előfordult például, hogy saját irigy testvérek az öccsüket az esküvőjéről hurcoltatták, mint gonosztevőt Váradra, hogy lecsukják. Ez alkalommal a vármegye - magától vagy utasításra, nem tudni -, statútumot hoz azok ellen, akik „ rendetlen és igazságon kívül való pretenzióból (követelésből) nemes emberek egyik a másik jobbágyát, szolgáját, parasztok penig az másikat megfogatván, ... prezidiáriusokkal (várbeli katonákkal) bevittetikfogságba". Ha nemes, 100 forint a büntetése, ha parasztember, 12 forinttal büntetnek.

225 Es mintha mindez még nem lenne elég, a török ismét elkezd hódoltatni a felső Partiumban. Erről Rákóczinak egy Görgényből Szatmár vármegyének írt levele tanúskodik. „Sok rendben nem kevés búsulásink voltának minekünk az, minthogy nemcsak Szakmarig, Ecsedig, Kallóig, pedig még háta megett lévő helyekig szorgalmaztatja az török az régi holdolt faluknak újabb behódolásokat. "

226 Eljött az idő, hogy főkapitányt kell Kallóba is állítani. 20 SZSZBML, IV. A. I. Prot. II. Fol. 106. 221 Uo. Prot. II. Fol. 109. 222 Uo. Fasc. 69. No 41. 1651. 223 Uo. Fasc. 69. No 44. 1651. 224 Uo. Fasc. 69. No 48. 1651. 225 Uo. Prot. 11. Fol. 176. 226 Komáromy, 1909. 110.