Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

BARKÓCZY LÁSZLÓ

Lászlóra vonatkozólag pedig így fogalmaz: „Barkóczy László is ide esküvék a praesidiummal együtt, de azután hitit hagyván, midőn az szerencse hanyatlani láttatok vala, esmét elárula bennünket" 2 * 2 Vagyis két hónapnál nemigen volt to­vább Rákóczi mellett. Azt azonban még kivitte, hogy április 25-én Rákóczi Szécsényben kelt, Szabolcs vármegyéhez intézett levelében a táborában tartózkodó főkapitánynak „s mellette lévő, jámbor szolgáinak ...az vármegyében lévő jószági az kapuszám után való lovas és gyalog fizetésre való zsoldpénz- s szekéradásra ne kényszerítessenek". 213 Homonnai Jánossal, Csáky Istvánnal magyar és toborzott lengyel hadakkal az volt a megbízatásuk, hogy pótolják a császáriak könnyű lovas­ságát, de többszörös próbálkozás után, mivel Kemény János megakadályozta bejö­vetelüket, a Fehérhegynél tudtak csak bekapcsolódni a harcokba. Puchheim, Zrínyi Miklós s Barkóczy Tiszaluc környékén meg is verték Ibrányi Mihály csapatait. A volt kallói főkapitány vitézségének s hadvezéri tehetségének nem kis elismerése volt, hogy a béketárgyalások alatt Leopold Vilmos herceg, a császári hadak fővezé­re kérte Rákóczit, , fizetésben hadaiban engedné mellettek maradni". Rákóczi meg­tagadta, ami úgy érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy Szabolcs a linzi békében Rá­kóczi Györgyhöz került. És alighanem jogos az a feltételezés is, hogy Barkóczy könnyű lovasai közt szép számban ott voltak a kallói katonák is, akik követték fő­kapitányukat Lengyelországba s a Rákóczi elleni harcokba. Néhány katonájának még kallói éveiből ismerjük a nevét. Vicekapitánya Babay István volt, sokat megélt öreg katona, Apagyi Mihály volt egyik hadnagya, főpor­kolábja pedig Ramocsaházy István, 214 1624-ben az ecsedi vár castellanusa, 215 kinek Mihály testvére tihanyi apát volt. 1 A linzi békével járó amnesztia következtében a hét vármegyével, bár Rákóczi fe­jedelemsége alá került, Barkóczy visszakapta birtokait, természetesen most is, mint minden alkalommal, adódtak problémák. Barkóczy Lászlónak Cseley András, Rákó­czi ecsedi várnagya nem akarta visszaadni egy Nyírmihálydiban lévő vásárolt telkét. 1653-ban, Szentiványi Erzsébet halála után Barkóczy László Bánffy Katát, Nagymihályi László özvegyét vette feleségül, és ugyanennek az évnek augusztusá­ban a király kinevezte Lónyay Zsigmond utódaként Bereg vármegye főispánjává, 1654-ben pedig báróságot kapott. 1655-ben az a megtiszteltetés érte, hogy Lipót koronázásakor Pozsonyban ő vitte Magyarország zászlaját. 217 A harmadik felesége halála után ismét megnősült, Péchy Annát vette el. 1658. december 12-én az általa épített baktai várkastélyban megírta a végrende­letét s a Pálóczi Memóriáié a következő bejegyzéssel emlékszik meg elhunytáról: ,^4nno 1659. die 31 Januarii halt meg Baktán az tekintetes és nagyságos szálai Barkóczy László uram őnagysága és azon esztendőben 28 Április temettetett el az leleszi templomban." 18 Síremléke nem maradt meg. 212 Uo. 302. 2,3 BAZML, IV. A. 1. Fasc. 156. No 65. 1644. 214 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 56. No 27. 1628. 215 Uo. Fasc. 42. No 3. 1624. 216 Uo. Elenchus r.j. 5. Fol. 458. 217 Károlyi, 1885.362-365. 218 Pálóczi Horváth, 1881. 211.

Next

/
Thumbnails
Contents