Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

BARKÓCZY LÁSZLÓ

Bethlen Istvánt és családja tagjait lemondása, és Ecsedre való visszavonulása után egymás után érték különböző súlyos sérelmek, míg 1636 elején az öreg gróf Budára ment török segítségért, hogy Rákóczit fosszák meg a fejedelmi széktől s helyébe őt állítsák. A döntést a szalontai harc hozta meg, mely igen-igen a véletlenen múlt, de ez nem jelentette, hogy Szabolcs és Szatmár kimaradt volna az ellenségeskedésből. Az erdélyiek nemcsak Husztot ijesztgették, hogy egy nagy alagútból felrobbantják hegyestül, várastul, hanem Ecsedet is azzal, hogy elvezetik alóla a Kraszna vizét. E gyerekségek mellett viszont rozsályi Kun István és Párducz Lukács hadnagy, Melith Péter nemes szolgája Bezdédről

205 megverte a Rákóczi pártján lévőket. Azonkívül az akkori szabolcsi-szatmári állapotokat (és Rákóczit) Bethlen Péternek egy Ecseden, 1636. április 15-én kelt, Esterházy Miklós nádorhoz írt levelében így jellemzi: „ ... az erdélyi fejedelem őnagysága maga mentségére atyám-uram ellen minden igazsággal ellenkező bősíges írását küldve ide Szabolcs és Szatmár vármegyékre, az őkegyelmék mindenik helyen örömest elolvastatták. Atyámuramnak pedig igen méltó s igen igaz mentségére való levelét őkegyelmék el sem hagyták olvasni, ... kiben legkiváltképpen Melith Péter uram kongradiálkodott, (törekedett) császár urunk őfelsége kegyelmes parancsolatja is érkezett Szatmár vármegyére hogy se az erdélyi fejedelemhez, se ide, semmi favorral (kedvezéssel) ne legyenek "

m

Maga Barkóczy László a császár, a nádor, a kassai főkapitány, Homonnai János parancsára semleges maradt, a vármegye hasonlóképpen, bár Bethlen részéről több sérelem érte, mint például nem fizette birtokai után az adót, Nyíregyházáról előbb sem, később sem nem adták ki a szökött jobbágyokat. Barkóczy László nemcsak Palócon építkezett, hanem Baktán is épített egy „castellum"-ot, várkastélyt. Mikor kezdte az építkezést és hogy milyen is lett, nincs róla adatunk. A legkorábbi említés, melyet a nyíregyházi levéltárban találtam, 1638. szeptember 19-én kelt."

0 Később egy alkalommal szó esik a baktai börtönről, végül a főkapitány végrendelete is a baktai várkastélyában kelt. Mikor pusztult el a kastély, erre sincs támpontunk. Nem biztos a helye sem. Egy bizonytalan adat szerint a mai kastély istállója helyén állott. Tekintve azonban, hogy a ma is fennálló kastély több építési perióduson ment át, és komoly kutatás ez irányban nem történt, érdemlegesen véleményt alkotni nem lehet. Még később Pálcán is építtetett egy udvarházat, ami ellen Forgách Zsigmond fog tiltakozni,

208 előre gondoskodott a gyerekeiről. Egy 1637. évi akta arról értesít, hogy Barkóczy László másolatot kér a vármegyétől egy ellene benyújtott panaszról. A panasz tárgyát nem tudjuk, mi volt, személyes, vagy politikai indíttatású, csak a panaszos nevét ismerjük, Mérges Márton és Kiss Bálint nemes, tehát valami tisztséget viselő katonák lehettek. 1642-ben Barkóczy László már tanácsos. A Kallóval kapcsolatos dolgokban, a továbbiakban forduljunk Szalárdyhoz, a fejedelem titkárához, de szem előtt tartva, hogy kenyéradó gazdája irányában éppen nem volt elfogulatlan. I. Rákóczi György 1644-es támadását így örökíti meg: Uo. Fasc. 47. No 15. 1629. Szilágyi, 1884. 304-336. SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 56. No 2. 1638. Uo. Elenchus r.j. 5. Fol. 43.