Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
BARKÓCZY LÁSZLÓ
szuszpicióba (gyanúba) is hozta magát, ... mivel az palatínusnak emberei mentek, jüttek hozzá, kikkel secrete mit traktált (titkosan mit tárgyalt) légyen, ő tudta, de mivel nem adhibeálta (avatta be) az kapitányokat, kik az fejedelemnek hiteles, zálogos, hű emberi voltak, nevelte az kétséget annyéra, hogy ezután soha nem is lön az előbbi hitele, sőt csak letött állapotban hala meg is, kitudták Ecsedbűl is, mert az ott való kapitánságot adta vala azelőtt néki az fejedelem ". 202 A fentebb idézett Szabolcs megyei jegyzőkönyv tanúsága szerint Kemény János Horvát István letevéséről szóló értesülése téves volt vagy átmeneti lehetett, mert 1633-ban, négy évvel a fejedelem halála után Ecsed várának a kapitánya. A politikai helyzet azonban közben megváltozott, Ecsed várát most már a királyi Magyarországon Bethlen István, az öreg gróf birtokolta, és ennek értelemében, mint a magyar király alattvalója. Hogy lényegében mi állt Bakta megtámadásának a hátterében, sajnos kevés az adatunk ahhoz, hogy tisztán lássunk. Valójában lehetséges, hogy néhány szökött jobbágy, esetleg Császár Péter szétszórt hadának a maradványa állt csak az ügy hátterében. De az is lehet, hogy ezek Kálióban voltak katonák. Ha viszont arra gondolunk, hogy Bakta azelőtt az ecsedi uradalom része volt, akár provokálásnak is tekinthetnők. Ugyanis később Rákóczi György is gondolt az Ecsedi inventárium felvételekor visszaszerzésére. Ezzel összefüggésben még egy lehetőség felmerül, nevezetesen a baktai várkastély építkezésének a kezdete. A kallói főkapitánynak palóci udvarháza után most már érdemes volt egy szabolcsi rezidenciáról is gondoskodni. Ez esetben az öreg gróf azért küldte kapitányát Baktára, hogy „nyelvet fogjon", ahogy ezt akkor szokták mondani. Mindezek azonban közelebbi adatok híján csak feltevések, viszont az tény, hogy később majd, az 1644-es hadjárat előtt a kallói főkapitány a fiait Ecsedre, Bethlen István udvarába, feltehetően Horvát István keze alá adta „ vitézi oskolába ". Kallóban az újdonsült főkapitánynak első dolgai közé tartozott, hogy a két évvel korábbi, Zólyomi Dávidék okozta károkat, a gyújtogatás nyomait eltüntesse. Ehhez pedig, mivel a vár jórészt faanyag felhasználásával épült, sok fára volt szüksége. A törvények szerint ehhez a vármegye és a földesurak engedélyére lett volna szüksége, ami egyrészt vontatottan vagy egyáltalán nem ment. 1634-ből fennmaradt a levéltárban egy követi utasítás, melyben Lónyay Zsigmond, Kállay Miklós, Bogdányi János, az apagyi nemesek panasszal fordulnak Esterházy Miklós nádorhoz, hogy a kallói őrség katonái jogtalanul károkat okoztak Magy, Gelse, Kisléta, Kállósemjén, Biri, Oros, Harang, Napkor, Apagy, Perked erdeiben. (A panaszosok közt a Kállay család ismét kéri vissza Nagykállót, a továbbiakból az is kitűnik, hogy sokan még mindig nem kapták vissza a Bethlen Gábortól jogtalanul elfoglalt javaikat.) 20j Erdőkivágással kapcsolatosan legközelebb 1636-ban van adat, mikor Kállay Miklós tiltakozik a vármegyénél, hogy Oros, Semjén és Kiskállóban lévő erdejét kivágták a kallói őrségbeliek. 204 Az évszámot tekintve ez nyilvánvalóan a vár ismételt javítása miatt történt, amit Bethlen István Rákóczi elleni támadása tett szükségessé. Közismert, hogy az átmenetileg fejedelemmé választott idősebb Kemény, 1959. SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 52. No 40. 1634. Uo. Elenchus r. j. 5. Fol. 246.
