Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
MELITH PÉTER
MELITH PÉTER Elődjének, osgyáni Bakos Istvánnak véletlen történt halála következtében került a kallói főkapitányi posztra, s mint két elődje, ő is csak átmenetileg állt a vár élén. A vármegyei iratok főkapitányként csak egyetlen egy ízben említik, eléggé talányos körülmények között. 190 1633. május 6-án tiltakozik a vármegyén. „... minthogy a Tiszán innen fekvő négy vármegye kapitányságát viseli, mely neki havonta 100 forint fizetést jövedelmez, két hónap eltelt s neki legkevésbé sem fizettek. " - Eszerint március elején, még Haller György életében nevezhették ki Szatmár élére. A Tiszán innen való részek főkapitányi tisztét Szatmár főkapitánya látta el, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Bereg megyék tartoztak hozzá. - A továbbiakban azzal folytatja, hogy az alispán fizetett ugyan valamennyit, de azt akkor odaadta Bay István szolgabírónak, s mikor később kérte tőle a pénzét, az megtagadta. Mondanivalóját fenyegetően zárja, ha erővel elveszi tőle, „nehogy úgy látsszék, hogy valami erőszakot alkalmazott". 191 Ez volt május elején, kallói utódát, Barkóczy Lászlót június 5-én állították helyébe, vagyis mindössze néhány hónapig volt Káli óban, hogy Haller György utódaként Szatmár várának élére álljon. Bármilyen futólagosan is parancsnokolt Melith Péter Kálióban, Szabolcs vármegyének oly jelentős történelmi személyisége volt, aki helyet kér a megye elképzelt Panteonjában. A Horvátországból a török elől a Felső-Tisza vidékére menekült család 1600 körül már három megyében is jelentős birtokokkal rendelkezett. Melith Pál szatmári főkapitánynak Csapy Krisztinától született három fia közül György a szatmári birtokokat, Péter a Szabolcs vármegyeiket örökölte. Abból kiindulva, hogy István fia 1607-ben 7 éves volt, kevéssel 1580 előtt születhetett. György bátyjával együtt Szatmáron és Csengerben, a katonák közt nőttek fol. A humanista műveltségű Prépostváry Bálint meg is rója az apjukat, hogy hajdú módra tanította a fiait enni és beszélni. Melith Péter Szabolcs ugyancsak humanista műveltségű alispánjának, Szakolyi (Zokoly) Miklósnak és Telegdy Katának a lányát, Erzsébetet vette feleségül, s vele a kisvárdai várban is hozzájutott egy részhez. 161 l-ben bátyjával részt vett Forgách Zsigmond nádor balszerencsés hadjáratában. Különböző kisebb-nagyobb perei közül egy figyelmet érdemel. 1612-ben Lónyay Andrással „nem engedi, hogy az alispánok az ő birtokaikra gonosztevők keresésére kimenjenek, de készek a panaszokra igazságot szolgáltatni.''''* 2 1619-ben két komolyabb pere is van, az egyik bizonyos Csapy-javakért. Lefolyását nincs mód adatok híján követni, de évek múltán Nyáry István, mint felkért döntőbíró nekik ítéli Eszenyt, Radot. így tudta aztán Melith Péter Eszenyben viszszaadni a pálos kolostort, melyet Csapy Farkas várkastéllyá alakított és 1638-ban Radon 4 fő részére minorita kolostort alapítani. Várday Katával való nézetkülönb190 SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 10. Fol. 199. 191 Uo.Prot. 10. Fol. 200. 192 Uo. Prot. 9. Fol. 191.
