Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

BAKOS ISTVÁN

BAKOS ISTVÁN „ Fülek várát megadják az ország számára Széchy Györgynek és Bakos Jánosnak. Azonfelül Szécsényt, Divényt, Palánkot, Ersekújvárat és a többit, mert fizetetlenek valának régtől fogván az ország házaiban az magyar vitézek", - írja Szepsi Laczkó Máté

184 1619 szeptember közepén a murányi vár és az osgyáni várkastély uráról akkor, mikor Bethlen Gábor még csak a balsai Fecskeparton táborozott. A későbbiek folyamán, amilyen lelkesen, gyorsan csatlakoztak Bethlenhez, olyan gyorsan és csalódva el is hagyták, amiben az is közrejátszott, hogy Gömör vármegye fő- és alispánja közvetlen látták, milyen nyomorúságot hozott a háború a földjükre. Árulásról beszélnek, írnak, de ki árult el kit? Ennek a Bakos Jánosnak és Dersffy Borbálának, akinek apja Dersffy István kassai, majd dunántúli főkapitány volt mindkét fia, István és Gábor is viselték Kálióban a főkapitányi tisztet. Nagyanyjuk, Lorántffy Orsolya révén rokonságban voltak Wesselényi Ferenc nádorral, a Rákócziakkal, s atyafiságban magával Esterházy nádorral is. Esterházy nem volt jó véleménnyel Bakos Istvánról. Szerinte, mint Szendrő várának főkapitánya alig tartózkodott a reá bízott várban, továbbá nem volt jó a kapcsolata az őrséggel. Emiatt aztán a kallói katonák se akarták főkapitányuknak.

185 1632 januárjában mégis Kalló végvárának az élén találjuk. Ekkor egy bizonyos ügyben a követei Kálnássy Mihály főporkoláb és Babay István, akkor még lovashadnagy.

186 Az év május 13-án, amikor Bíró György, őfelsége strázsamestere a követe, már érdemleges ügyről lehet értesülni. „Az kállai végháznak látván romlott és igen pusztult állapatját, - írja a főkapitány - a várnak építésének most volna ideje". Majd azzal folytatja, hogy Bereg vármegye már elhatározta, hogy ad gratuitus labort (ingyen munkát) a várhoz, csak értesítenie kell, „ mivel penig sok az dolog az őfelsége kállai végháza körül, s egyszersmind akarnánk építtetni a két vármegyével, nagyságtokat s kegyelmeteket kérem az jövendő újságra halogatás nélkül prestáltassa be az gratuitus labort (szolgáltassa az ingyenmunkát) az kállai végházhoz ".

l8? Emlékezni kell rá, hogy Bethlen István és Zólyomi Dávid az előző évben gyújtotta fel Kallót. Hogy Bakos István miért nem akart Szendrőn maradni, minden bizonnyal családi körülményekre vezethető vissza. Még 1621-ben feleségül vette Pernyeszy Erzsébetet, Lónyay Andrásnak, elődjének az özvegyét,

188 aki két gyermeket hozott magával a második házasságba. Az anya és a gyerekek katolikusok voltak, Bakos István evangélikus. Lónyay András halála után pedig az történt, hogy a református Szepsi Laczkó, 1980. 125. Pettkó, 1884. 82. 186 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 50. No 29. 1632. 1X7 Uo. 188 Uo. Prot. 9. Fol. 353.