Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

NYÁRY ISTVÁN

szánta feleségül. Egyik levelében azt írta, hogy „külömb embert adunk neki a bolond MelithnéF'.

l54 Azóta eltelt 15 év, és Nyáry István időközben mostohaanyjának első házasságából született lányát, Telegdy Annát vette el. Bethlen Gábor uralma alatt Lónyay András 1620 májusában bekövetkezett halálával Kallóban megüresedett a főkapitányi tiszt. Nyáry István Kalló várából 1621 .június 3-án értesíti a vármegyét, hogy nem tud elmenni a vármegye közgyűlésére, mivel „urunk őfelsége mostan nagy parancsolattal hagyja levelében, hogy száz lóval mindjárást minden haladék nélkül felmenjek őfelségéhez, oda kell mindjárt indulnom, de beküldök innen az főuraimban, azkiket itthon hagyok"}

55 Magában véve ez az irat nem árul el sokat, csak a keltezés, s a benne foglaltak valószínűsítik, hogy ekkor Nyáry István Kalló várának főkapitánya volt. Nem olyan fontos tisztség ekkor, hiszen egyrészt a harcok távol folytak, másrészt a katonák egy része már korábban elvonulhatott, talán csak az újak kiképzése tartott. Hogy Bethlen mégis magához hívta, nyomós okának kellett lennie. Az történt, hogy Buquoy elől Bethlen kénytelen volt áprilisban viszszavonulni egészen Kassáig. Pozsony elesett, csak Thurzó Szaniszló védte Érsekújvárt, a nagy harci láz is elmúlt, a hajdúk megteltek prédával. Forgách Zsigmond nádor, Széchy György, a vármegyék nyíltan elpártoltak, még a naiv Thurzó Imre, Nyáry Krisztina férje is habozott. Bethlen Kassán rövid idő alatt újjászervezte seregét s megindult. Nyáry Istvánnak ezért kellett a fejedelem mellé sietnie. Az ellentámadás sikeresnek bizonyult, főleg Buquoy megölésének köszönhetően, de Pozsonyt nem tudták visszavenni. A Pozsony alatti táborból kelt 1621. augusztus 26án Bethlennek az a levele, melyben a következőket tudatja Szabolcs vármegyével: „Mivelhogy becsületes hívünk és főkapitányunk Nyáry Istvánnak hűséges szolgálatját és tökéletes mellettünk való forgolódásán tekéntvén, mivel Forgách Zsigmond halála miatt kegyelmetek vármegyéjének főispánságának tiszte vacált (üres volt) ...főispánjának tartsa és ismerje"}

56 Nyáry István ekkor az elhunyt nádor tiszaszentmártoni vára teljes és egész birtokát is megkérte, de nem kapta meg.

157 Azzal, hogy egy kézbe adta a főispánságot és a főkapitányságot, Bethlen a központosító hatalma kiépítésében tett jelentős lépést. Egyrészt hasznos volt, mert kiküszöbölte azt az állandó súrlódást, feszültséget, ami a vár katonasága és a vármegye szervezete közt fennállott, másrészt azzal, hogy túl nagy hatalom került egy kézbe, veszedelmet jelentett a vármegyei szervezetre nézve. Valójában nagyon érdekes lenne tudni, hogy vált be Szabolcsban az erdélyi reform, de sajnálatos módon ez időből alig van levéltári akta. Több esetben nem cselekedett mást, mint a fejedelem egyenes parancsát végrehajtotta. Nyáry vicekapitánya figei Csató Péter volt, akinek felesége Sennyey Borbála. Egy alkalommal bizonyos Cseley Kata asszony miatt, aki talán markotányosnő le154 Benda, 1975. 22. 155 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 39. No 15. 1621. 156 Uo. Fasc. 39. No 1. 1621. 157 Uo. Fasc. 40. No 2. 1622.