Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

LÓNYAY ANDRÁS

leníteni akarta az armális kihirdetését. A vár átadása után is megmaradt vicekapitánynak.

145 Bizonyosnak látszik, hogy róla van szó 1621-ben, mikor asszesszorként említi az Elenchus nominális.

146 1622-ben még élt, két év múlva viszont a feleségét már özvegyként említik az iratok. Mostohafián kívül volt egy Anna nevű lánya is, kit apja halála után, szokás szerint, több perrel is megtámadtak. Bethlen Gábor a rácvidi porcióját annak a Gombos Andrásnak ígérte oda, aki 1616-ban Sarmasághy Zsigmonddal ellene támadt.

147 Fekete Anna Csomaközy Boldizsár felesége lett, aki a neves nagyváradi vicekapitány, Csomaközy András öccsének, Jánosnak volt a fia.

148 A Lónyay András alatt vitézkedő öreg katonák közé tartozott Hagymássy János, akit 161 l-ben írt levelében Lónyay mint a vár ideiglenes, megbízott kapitányát említi. Felesége Zoltay Katalin volt, 1615-ben történik róla utoljára említés, mikor Székely Péterrel, a későbbi vicekapitánnyal s Mályi Györggyel visszaadnak bizonyos bökönyi és szegegyházi részjószágot.

149 Szakolyi (Zakoly) Jánost alig említik a vármegyei iratok. Az 1609. augusztus 28-i közgyűlésen Baba Istvánnal képviseli a Kállayakkal szemben a vár érdekeit. A katonáknak ugyanis szükségük van tűzifára, amit a közeli Semjén, Kiskálló, Harang, Biri és Oros erdeiből szereznek, a Kállayak pedig ezt nem akarják megengedni.

150 1616-ban történik róla az utolsó említés. Agárdy János volt a kallói vár lovas hadnagya. Zempléni származású, Szabolcsban nem volt birtoka. 1607-ben már Rákóczi Lajos alatt dragonyos hadnagy. Egy 1613-as jegyzőkönyvi bejegyzés szerint Király György, mivel Erdélybe megy, visszatértéig Agárdy Jánosra bízza a felsorolt birtokai kezelését.

151 A felsorolás tanulságos. „Ujfejírtó" már létezik, ez egyik legkorábbi említése, Micske még megvan, viszont a tatár pusztítás következtében Bolt és Szegegyház már lakatlan, akárcsak Bököny, Hugyaj, Hort, Geszteréd. 1623-ban élete végét közeledni érezvén, hogy Nyáry István szabolcsi főispán s kallói főkapitány jóindulatát megszerezze, neki és feleségének, Telegdy Annának adományozza Királyhelmecen lévő udvarházukat azzal a kikötéssel, hogy ő és Zsófia nővére életük végéig háborítatlanul benne lakhassanak.

152 Az ügyet jobban megértjük, ha tudjuk, a bedegi Nyáryaknak Királyhelmecen volt a domb alján egy kisebb váruk, melynek némi falmaradványa igen szép falszövetére lehet büszke. Vetéssy Mihály a megyei iratokban csak kallói katonaként van említve, valójában lovas hadnagy volt. A hajdúk 1607. évi lázadásakor Kallón szolgált. Lehetséges, hogy azonos azzal a Vetéssy Mihállyal, aki Káthay idejében, talán már katonaként a Kállayak beiktatásakor a vakriadó egyik szerzője. Később szatmári alispán. 15 Uo. Fasc. 38. No 26. 1615. 16 Uo. Elenchus nom. 1. Fol. 44. 17 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 218. 18 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 133. w

Uo. Fasc. 38. No 3. 1615. i() Uo. Prot. 9. Fol. 155. ;1 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 12.; Pr'ot. 9. Fol. 193. i2 Uo. Elenchus r. j. 4. Fol. 22.; Fasc. 41. No 17. 1623.