Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
LÓNYAY ANDRÁS
Lónyay András vicekapitánya Fekete János volt, egy királytelki jobbágyának, Fekete Mihálynak a fia. Először 1605-ben említik a megyei iratok. 139 Ekkor már vicekapitány, tehát Iratossy Pál alatt is szolgált. A felesége Lövey Veronika, annak a Lövey Györgynek az egyik lánya, kinek Margit nevű lánya Bogdányi János alispán felesége volt, és akinek lányunokáját is majd egy alispán, Anarchy István veszi el. Lövey Veronikának a vicekapitány második férje volt, az első, Megyery János után egy Gábor nevű fiút vitt az új házasságba. Fekete János tehát félnemes, agilis és Rákóczi Lajosnak is vicekapitánya. Mikor a korponai kiváltságlevél értelmében a hajdúk megkapták Kallót, az 1606. szeptember 2-i beiktatáson a jelenlevők közt elsőként sorolták fel, majd a vármegye másodalispánját, továbbá Gyulaji János hadnagyot, Agárdy Jánost, Kun Jánost, bolti Szunyogh Jánost, Ferencet és Istvánt stb. és Serfőző Andrást a helybeli bírát, esküdteket. Kalló átadásakor a Kállayakon kívül, Fekete János vicekapitány is ellenmondott „az összes mind lovas, mind gyalog rendű katona nevében és személyében" akik javaikat itt pénzen vették. Simára vonatkozóan, melyet Vámospérccsel és Viddel együtt a környező falvak elhagyatottsága és a tatárok igen gyakori kóborlásai miatt nem lehetett megközelíteni, az említett vitézlő Fekete János a maga és néhai Borbély György árvái nevében mondott ellent. Kiemelkedő haditényként tartották számon, hogy 1607-ben, kapitánya távollétében a hajdúlázadás alkalmával megvédte a várat. Ekkor tanúsított hősiességéért nemesi oklevelet kapott, melynek kiállítási dátuma ugyan 1608. december 1., de Szabolcs vármegye majd csak 1615. október 9-én fogja kihirdetni. 140 Valószínűleg ezzel az ostrommal függ össze, hogy arany, ezüst holmijait, pénzét biztonság kedvéért egy ládában a kisvárdai várba vitte, ahol a kincstárban őrizték. Ott azonban a kővetkező évben Fekete János gyanúsítása szerint Nyáry Pál és Várday Kata engedélyével Nagy Balázs várnagy (castellanus) feltörte a ládáját és elvitte az értékeit. Az ügy azzal végződött, hogy a várnagy megesküdött vétlenségére, 141 de a kincsek nem lettek meg. 1610-ben Pazonyba jobbágyokat akart telepíteni, de Bogdányi János, a sógora ellentmondott. 142 1615-ben ismét Várday Katával van baja. Egy török fogoly kiváltotta magát Várday Katától a kisvárdai várból, s el is engedték, anélkül azonban, hogy a Fekete Jánosnak okozott kárt megtérítette volna. 143 Ha Schemberger Ferenc Szabolcs vármegye 18. századi levéltárosának igaza van, és a két kisvárdai rablás nem függ össze, akkor ismét feltörték a kallói vicekapitány ládáját, ez alkalommal egy török fogoly, elvette az ott lévő 584 forintot, s azzal váltotta meg magát. 1619-ben történt egy számunkra nem egészen világos, különös eset. Lónyay András tiltakozott a vármegyénél, hogy Fekete Jánost a nemesek jegyzékébe felvegyék, ami valójában már 4 éve megtörtént. 144 Egyéb adatok híján, az a gyanú, hogy talán Fekete is Bethlen „szubordinált embere" lett volna, s ezért valahogy érvénytel3J SZSZBML, IV. A. 1. Prot. 9. Fol. 103.; Elenchus r.j. 4. Fol. 179. 140 Uo. IV. A. 1. Prot. 9. Fol. 275. 141 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 181. 142 Uo. Prot. 9. Fol 160. 143 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 187-188. 144 Uo. Elenchus r.j. 4. Fol. 370.
