Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

LÓNYAY ANDRÁS

nap alatt meghajlanak, mert mindegyik helyben bizonyos komisszáriusaimat expe­diáltam és subordinált (megbízottaimat kiküldtem és rendelt) embereim vadnak közöttök" ni Sárospatakról szeptember 18-án Thurzó Imrét a következőképpen értesíti a leg­frissebb eseményekről: ,^4z Tiszán túl való földet jó állapotban hagytam, Lónyay Andrással lévén kibeszélhetetlen sok gondom, nagy nehezen meghajtottam, Kalló várát tegnapelőtt, azaz 15 septembris adta kézhez, melyben 600 fegyverforgató vi­tézlő rendet szorított volt. Ecsedet, Szatmári is ezen két nap alatt kézhez adják, Ungvárat, aszerént az több apró szarkafészekkel7' 128 Szepsi Laczkó Máté a kallói vár ostrom nélküli átadását természetesen egy túl­zásoktól nem mentes prédikátor szája ízével, a következőképpen rögzíti a szeptem­ber 14-i naphoz fűzött bejegyzésben: „Lónyay András Kallóban igen fél a fejede­lemtől az ő sok praktikáiért, és avagy elszökik vala a fejedelem hada előtt Kallóból Ecsedre Pernyeszi Gábor ipához, avagy Kálióban bezárkózik vala, de a kallói had egyiket sem engedé, hanem megtartóztatván, megbíztatok a fejedelem kegyelmessé­gével és Kalló várát az fejedelemnek megadták véle. A fejedelem megkeg)?elmeze neki ily okon, hogy Ecsed várát Pernyeszi Gábor ipától megkérje az országnak és a fejedelemnek, kire reá felelt Lányai." 9 A szövegek figyelmes elolvasása annak ellenére, hogy a tárgyra vonatkozó bő­vebb részletekkel nem rendelkezünk, megvilágítja, hogy Lónyay András nem akar­ta a várat átadni s csak katonái engedetlenséget látva - nem az első eset ezekben az időkben - adta át. Feltűnő a hajdúk magatartása is, melyben 1616 óta döntő fordu­lat állt be. Most már nincsenek királyi hajdúk, csak olyan fizetetlen hajdúk és kato­nák, akik a nagyobb zsold ígéretére hajlandók átállni. Bethlen 3 forint helyett 5-öt fizetett a lovasoknak, a gyalogoknak 2 helyett 3-at. Nem tételezhetjük fel, hogy a hajdúk Bethlen jelszavaiért, a rendi szabadságért vagy a sajátosan értelmezett val­lásszabadságért fogtak volna fegyvert. Mindenesetre a fejedelem és a prédikátorok aknamunkája a hajdúk közt már a kezdetekben olyan eredményesnek bizonyult, mint később. Az is biztos, hogy azok a szabad hajdúk, akiket egész Szabolcs vár­megye nem bírt megfékezni, ott voltak a balsai Tisza-parton a 3000 újabb katona mustráján, és nem véletlen az sem, hogy Bay Zsigmond, akinek első dolga volt Kassán a vallásszabadság nevében három katolikus papot az egyházi edényekért megölni, szabolcsi volt. Nem tudjuk, hogy Bethlen meghagyta-e helyén a kallói vár főkapitányát, hacsak nem egy Elenchus-beli megjegyzésből, amely úgy fogalmaz: „Lónyay András 1609 óta kállai kapitány meghal 1620"' 30 . Lónyay András neve legközelebb 1620. május 5-én Gácson, és 10-én Kassán tűnik fel egyazon ügyben: kivizsgálást kér maga el­len az egykori kassai főkapitányánál, Forgách Zsigmond nádornál, szabolcsi főis­pánnál és ugyanakkor Bethlen Gábornál. 131 Megtudta ugyanis, hogy a közelgő or­szággyűlésen egyesek, mint Kérchy István, vissza akarják követelni elkobzott java­127 Makkai, 1980. 188. 128 Szádeczky-Kardoss, 1915. 3-4. 129 Szepsi Laczkó, 1980. 124. 130 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r.j. 4. Fol. 372-373. 131 Uo. Fasc. 38. No 3. és 6. 1620.

Next

/
Thumbnails
Contents