Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
LÓNYAY ANDRÁS
nap alatt meghajlanak, mert mindegyik helyben bizonyos komisszáriusaimat expediáltam és subordinált (megbízottaimat kiküldtem és rendelt) embereim vadnak közöttök" ni Sárospatakról szeptember 18-án Thurzó Imrét a következőképpen értesíti a legfrissebb eseményekről: ,^4z Tiszán túl való földet jó állapotban hagytam, Lónyay Andrással lévén kibeszélhetetlen sok gondom, nagy nehezen meghajtottam, Kalló várát tegnapelőtt, azaz 15 septembris adta kézhez, melyben 600 fegyverforgató vitézlő rendet szorított volt. Ecsedet, Szatmári is ezen két nap alatt kézhez adják, Ungvárat, aszerént az több apró szarkafészekkel7' 128 Szepsi Laczkó Máté a kallói vár ostrom nélküli átadását természetesen egy túlzásoktól nem mentes prédikátor szája ízével, a következőképpen rögzíti a szeptember 14-i naphoz fűzött bejegyzésben: „Lónyay András Kallóban igen fél a fejedelemtől az ő sok praktikáiért, és avagy elszökik vala a fejedelem hada előtt Kallóból Ecsedre Pernyeszi Gábor ipához, avagy Kálióban bezárkózik vala, de a kallói had egyiket sem engedé, hanem megtartóztatván, megbíztatok a fejedelem kegyelmességével és Kalló várát az fejedelemnek megadták véle. A fejedelem megkeg)?elmeze neki ily okon, hogy Ecsed várát Pernyeszi Gábor ipától megkérje az országnak és a fejedelemnek, kire reá felelt Lányai." 9 A szövegek figyelmes elolvasása annak ellenére, hogy a tárgyra vonatkozó bővebb részletekkel nem rendelkezünk, megvilágítja, hogy Lónyay András nem akarta a várat átadni s csak katonái engedetlenséget látva - nem az első eset ezekben az időkben - adta át. Feltűnő a hajdúk magatartása is, melyben 1616 óta döntő fordulat állt be. Most már nincsenek királyi hajdúk, csak olyan fizetetlen hajdúk és katonák, akik a nagyobb zsold ígéretére hajlandók átállni. Bethlen 3 forint helyett 5-öt fizetett a lovasoknak, a gyalogoknak 2 helyett 3-at. Nem tételezhetjük fel, hogy a hajdúk Bethlen jelszavaiért, a rendi szabadságért vagy a sajátosan értelmezett vallásszabadságért fogtak volna fegyvert. Mindenesetre a fejedelem és a prédikátorok aknamunkája a hajdúk közt már a kezdetekben olyan eredményesnek bizonyult, mint később. Az is biztos, hogy azok a szabad hajdúk, akiket egész Szabolcs vármegye nem bírt megfékezni, ott voltak a balsai Tisza-parton a 3000 újabb katona mustráján, és nem véletlen az sem, hogy Bay Zsigmond, akinek első dolga volt Kassán a vallásszabadság nevében három katolikus papot az egyházi edényekért megölni, szabolcsi volt. Nem tudjuk, hogy Bethlen meghagyta-e helyén a kallói vár főkapitányát, hacsak nem egy Elenchus-beli megjegyzésből, amely úgy fogalmaz: „Lónyay András 1609 óta kállai kapitány meghal 1620"' 30 . Lónyay András neve legközelebb 1620. május 5-én Gácson, és 10-én Kassán tűnik fel egyazon ügyben: kivizsgálást kér maga ellen az egykori kassai főkapitányánál, Forgách Zsigmond nádornál, szabolcsi főispánnál és ugyanakkor Bethlen Gábornál. 131 Megtudta ugyanis, hogy a közelgő országgyűlésen egyesek, mint Kérchy István, vissza akarják követelni elkobzott java127 Makkai, 1980. 188. 128 Szádeczky-Kardoss, 1915. 3-4. 129 Szepsi Laczkó, 1980. 124. 130 SZSZBML, IV. A. 1. Elenchus r.j. 4. Fol. 372-373. 131 Uo. Fasc. 38. No 3. és 6. 1620.