Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

KÁTHAY MIHÁLY

Ez a véres nemzetiségi ellentét egyébként nem volt újkeletű. Az előző évben a rác és magyar hajdúk közt a Délvidéken kitört nem mindig vértelen rivalizálások utóhangja volt. Mindez egyúttal világossá teszi előttünk azt is, hogy később Bocskay miért telepített Kálióba hajdúkat. Volt hely, és a várnak is szüksége volt rájuk. (Jó negyedszázad múlva, 1631-ben az eset kísérteties pontossággal megismétlődött.) Káthay katonái, mint egy 1604. október 23-án, két nappal a rakamazi támadás után kelt levelében írja, napról napra „szöktön-szöknek"

63

. Bocskay ezalatt majdnem két hétig Tiszalökön táborozott és várt. Némi tépelődés után, október 29-én Káthay Mihály is jelentkezett táborában, Bocskay kancellárjává tette. Az eléggé elnéptelenedett Kalló élére Iratossy Pál került, ,/űember, vén ember", ahogy Szamosközy minősíti.

64 Nagy László, aki a Káthay-ügyben a legilletékesebb, meggyőzően mutat rá, hogy Bocskay nagyon sokat köszönhet az urak közül egyedüli „pápista" kancellárjának akár politikai, akár katonai téren. Nemcsak jó társadalmi helyzeténél fogva, - anyja Mágócsy Margit, felesége Homonnai Drugeth Anna révén másodunokatestvéri fokon Felsö-Magyarország majd minden főurához rokoni szálak fűzték hanem különböző irányban megnyilvánuló tehetségénél fogva is. Humanista műveltségét a kancellárián, kiáltványokban, követségeken kamatoztatta, de a hadmüveletek irányításában is érződött pozitív hatása. A fejedelmi udvar legtehetségesebb és leghasznosabb tagjának bizonyult. 1606 áprilisában a kassai gyűlésen az Ulésházy által hozott békepontok ellen Bocskay nevében Káthay tartott beszédet. ,Jobb meghalni, mint méltatlan békét kötni" - summázta mindjárt a beszéde elején a lényeget.

65 Júniusban Bocskay Szentjobb várában lévő kincseit szállította Kővárba, augusztus 17-én még ellenjegyezte a bécsi béke okmányát. Ulésházy ezután nem sokkal látogatta meg Bocskayt, s a látogatás után börtönözték be Káthayt „sok különb-különbféle ártalmas praktikái" miatt. Két héttel Bocskay halála után, 1607. január 12-én egy börtönből írt levele alapján, hajnalba nyúló tanácskozás után Nyáry Pál és Székely György kék drabantjai kiragadták a kassai főtér pellengéréhez, és az árulóknak kijáró ki végzési módon dirib-darabokra szabdalták. Az első vágást az a Gémessy Ferenc mérte rá, aki, vagy akinek az apja annak idején 1562-ben Káthay apjával együtt mentette meg Rozsály várkastélyát a törököktől. Káthay felesége a férjének lepedőbe összegyűjtött maradványait Alsómislyén temette el, Kassa alatt a Hernád völgy egy teraszán álló egykori prépostsági templomban. Nagy László, újszerű meglátásairól ismert, neves történészünk több írásában is rehabilitálta Káthay Mihályt.

66 Először is észrevette, hogy a Bocskaynak lassan ölő méreggel való etetése vád későbbi keletű, főleg azonban, hogy a radikálisan németellenes, Báthory Gábor-párti kancellár börtönbe vetése és felkoncolása is Ulésházy kezdeményezésére történt politikai gyilkosság. 63 Benda, 1955. Okmánytár 71. 64 Szamosközy, 1876-1880. 327. 65 Nagy László, 1985. 113-115. 66 Uo. 122.