Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
AZ UTOLSÓ ÉVEK
AZ UTOLSÓ ÉVEK Koroknay Gyulának a kallói kapitányokról írt részletes ismertetése 1680-ban véget ér, de más publikációiban a kallói vár fennállásának utolsó éveire vonatkozóan is találunk néhány megjegyzést. Barkóczy Ferenc kallói főkapitányként 1681. március 21-én, Szabolcs megyének írt levelében a katonák kihágásainak, kártételeinek és istentelenségeinek megfékezését ígérte. Még ebben az évben foglalta el Thököly Imre az erdélyi és török csapatokkal együtt Kalló várát. 566 Mint a szemtanú, Bethlen Miklós írja: „a várat kicsinysége, beleszorult gyenge cseléd sokasága feladata a némettel " 56? . Thökölyék ekkor csak átmenetileg tartották megszállva a várat, néhány nap múlva kiürítették, majd a következő évben ismét elfoglalták. 1682-ben azzal az indokkal, hogy „Kalló várát a haza s kegyelmetek vármegyéje javára akarván restauráltatnunk és elébbeni állapotjára hoznunk", Thököly Imre vármunkásokat és eszközöket kért Szabolcs megyétől. 568 Barkóczy Ferenc kényszerűségből csatlakozott ugyan Thököly mozgalmához, de 1684-ben elpártolt tőle és visszatért a király hűségére. A következő évben Thököly seregének nagy része már Barkóczy kallói főkapitány előtt tette le a hűségesküt a császárnak. 1685 októberében is Johann Karl Götzen gróf Kallóban a kommendáns, míg „az új vicekapitány Szűcs János, a régi rebellis " lett. 569 A következő évek a török Magyarországról való kiűzésének jegyében teltek. Szabolcsot a többi megyéhez hasonlóan súlyos adók terhelték, közrendűekre és nemesekre is kivetették a porciót. Biztosítani kellett az itt állomásozó vagy telelő csapatok ellátását, fuvarozni, vármunkát végezni, elviselni a katonaság túlkapásait. Az 1697 júliusában kirobbanó Tokaji Ferenc vezette felkelés alkalmával rövid időre Kalló várát is elfoglalták. A Rákóczi szabadságharcban is szerepet kapott Kalló. 1703. július 29-én adta meg Eckstein János hadnagy az ostromlóknak, és állt katonáival Rákóczi mellé. Kalló megvételét követte a hajdúvárosok csatlakozása; a felkelők itt szerezték első ágyúikat. A vár gyengesége kicsiségében mutatkozott: „azért kellett ...feladni, mert a mellette levő város lakossága nem fért el benne" 510 . Talán ezért, talán a felújításra, modernizálásra szükséges pénz hiánya miatt 1704. február 11-én a fejedelem parancsot adott a vár elhányatására. Ez év szeptemberében meg kellett ismételnie a Szabolcs megyéhez intézett utasítást. Két év múlva a vár még mindig állott, lebontására 1709-ben került sor, 1711 -ben pedig megszüntették a várkapitányságot. Koroknay, 1999. 36. Koroknay, 1961. 85. Koroknay, 1999. 37-38. Uo.40. Koroknay, 1961. 86.
