Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

A KALLÓI VÁR KOMMENDÁNSAI

hozzátok az kemecsei, onnét hozzatok. Azonkívül az magatok erdejérül hozzatok öt szekér palánkfonni való vesszőt ... Ti peniglen kemecsei jámborok, levelem látva, meg ne merészeljétek háborgatni őket ",

527 Ennek az adatnak más vonatkozású jelentősége van. A vár számos egykorú ábrázolása közül csak kettő hiteles. Mindkettőn a város kettős cölöpsorral van övezve.

528 Ez a körülmény pedig azt bizonyítja, hogy mindkettejük csak ezen idő után készülhetett. Erdélyben kiéleződött a viszony a bujdosók és a hivatalos erdélyi politika közt. Wesselényi Pál sokszor a maga feje után ment, ami Telekinél, majd Thökölynél is visszatetszést váltott ki. Az egykori kállai végbeliek Wesselényi-pártiak voltak, főleg Nagy András s „Apagyi, azki ben Wesselényi uram leginkább bízik. "

529 Szőcs János viszont elég hamar Thököly oldalára állt. 1678. március 22-én Pap Izrael Mezőtúrról írja a 13 vármegye alispánjainak egyenkint, mint „az alsó párton lévő hajdúknak és gyalog vitézeknek a főkapitánya" a bujdosókról a következőket: „... az sok istentelen tolvajok az bujdosásnak színe alatt magokat felvévén, hat esztendők ... éppen Szepességig avagy annál is tovább felmennek, városokat, falukat égetnek, pusztítják, marhájokat hajtják, vermeket bontogatnak, részegeskednek, paráználkodnak és templomokhoz való eszközökben zsákmányt hónnak és istentelenül, akikkel nem illenék is, affélékkel osztoznak, kereskedő ártatlan embereknek javokban prédát vetnek, szántóknak, gazdáknak, sem utonjároknak, sem bemenőknek sehol semmi békessége nincsen, kire nézve ezen pátens levelem Isten s ez világ eleiben terjesztem, hogy az megnevezett vétkekben álló s buborékoló embereket nem bujdosók tagjainak, hanem Istennek és az igaz igynek ellenséginek ismerjék. " Végül üldözésükre szólít fel: „sem órát, sem napot nem várván űzzék, kergessék, öljék, vágják, ... az nyársat vagy akasztófát semmiképpen el nem kerüli. " Vrbna a levelet csatolja a sajátjához, úgy küldi el a vármegyének. A megkülönböztetést elutasítja, de ő is keményen fenyegetőzik: „palo et patibulo puniantur!" (karóval és kínpaddal büntettessenek!).

530 Az Erdélyből kiinduló hadjárat bízva a nagyobb francia pénzbeli s katonai segélyben, komolyabban indult, az előkészületek is jókor megkezdődtek. A március 7-i nagysomkúti gyűlés Telekit elismerte fővezérüknek, s 14-én indultak volna. Minderről Teleki levélben értesítette a nagyvezírt, kérte: ,,... hitesse el magával, valamit a magyar nemzettel együtt győzhetetlen császárunk fényes birodalma terjesztésére el tudok követni, semmit abban nem múlatok, sőt az több még Magyarországban való magyarokat is azon hatalmas császárunk igaz hűségére s tündöklő szárnyai alá akarom hozni. "

53/ Nehéz az embernek e sorokat olvasva az ellenérzését leküzdeni, nemcsak keleties szóvirágokról van szó! 7

Uo. Fasc. 96. No 33. 1678. 8 Koroknay, 1961.75. 9 Teleki, 1905-1926. 8. k. 57. 0 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 96. No 91. 1678. 1 Teleki, 1905-1926. 8. k. 100.