Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)
SENNYEY FERENC
Pap Izrael azonban nem mondott el mindent. Azt sem, amitől Teleki Mihály a legjobban tartott, nevezetesen a hajdúvárosokkal való megegyezésüket, s ezzel a támadás irányát. Spankau ez esetben tudott volna valami ilyen irányú védő intézkedést tenni. 407 A vármegyében voltak, akik nem bíztak a hajdúkban, mint a vármegye lovasainak hadnagya, Barakonyi Ferenc vagy maga Serédy Benedek. Ez utóbbi szerint: „Mi mindnyájan az hajdúvárasoktul romlottunk s rosszulunk is. " 408 Az előbbiek, akik a miniszterekhez szóló februári instrukciót fogalmazták, erre bővebben kitérnek a 4. pontban. „A 7 hajdúvárosok lakosi csak nézői távolrul ezen mi terheinknek, nem akarván semmiben is velünk egyetérteni... kiknek is ennyire való immunitások másoknak, sokaknak ártalmas, rossz példaadás, mert látván a ' szegénység, hogy a hajdúk szép nyugalomban laknak és sem adózással ennyire, mint mi, sem szolgálattal soha is nem terheltetnek, itt penig szünetlen az nagy iga és nyomorúság rajtok és mindnyájunkon. " 4m Pap Izrael vallomásának hatása alatt Kassán a 13 vármegye gyűlése a korábbi 500 lovasnak bizonyos feltételek mellett való fenntartása helyett most már megszavazza az 1000 lovast, változatlanul Barkóczy István szabolcsi főispán főkapitánysága alatt éspedig június elsejére. Az összesítésben a szabolcsi kvóta az utolsó előtti 12-vel, nála kevesebbet, 9 lovast csak a kis Torna megye ad a 969 lovas létszámához. Fenntartásukról félig a vármegyék, félig az ország gondoskodik. A 13 vármegye megszavazza, „ ámbár a különböző szükségleteknek és a szokatlan munkáknak és majdnem elviselhetetlen adózásoknak a tömegétől súlyosbítva, képességünkben való ínséget és kimerültségünket napról-napra tapasztaljuk", - mondja a vármegye írása 410 A hadjárat előtt voltak bizonyos előcsatározások. Wesselényi Pál júniusban Krassót felverte s elhajtotta a szatmáriak lovait. Válaszul „azokért száz és 32 szegény erdélyi emberek ökreit hajtották el Debrecen mellől az kállaiakkal az németek"^* A támadás előestéjén pedig Spankaut s Barkóczyt egy színlelt támadással Szőlős környékére csalták. 412 És míg „Barkóczy István és Barakonyi igen viselték magokat", Rákóczi is felültetett Ecsedből és Bátorból 400 puskást, kik 2-3 mérföldre csavarogtak és vigyáztak. 413 Az Erdélyből indult támadás mégsem onnan jött, ahonnan várták, s ami a támadók részéről végeredményben nagyon jó és célszerű elgondolás volt. A csekély számú erdélyi „bujdosó atyafi"-ból álló csapat augusztus 27-én indult Hadadról Kende Gábor, nagyságos Petrőczy István, volt borsodi alispán, Szepessy Pál és a volt kallói főkapitány, Szuhay Mátyás vezetése alatt, akik magukat a Teleki Mihály által vezetendő, komolyabbnak gondolt fősereghez, „a derék tábor "-hoz képest csak „ az elöljáró magyar hadaknak delegátus képviselői "-nek 407 Teleki, 1905-1926. 6. k. 164. 408 SZSZBML, IV. A. 1. Fasc. 90. No 20. 1672. 409 Uo. Fasc. 90. No 51. 1672. 410 Uo. Fasc. 90. No 70. 1672. 411 Teleki, 1905-1926.6. k. 225. 412 Uo. 264. 4,3 Uo.
