Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Májusban Dünewald ezredének átvonulásakor az okozott károkról kért információt.

394 Kassai megbízásának lejártával ez évben sokat tartózkodott Kallóban, amint levelei tanúsítják, s novemberig maradt. Július 12-én kelt levelében, melyben, „várművet" kér, bevezető sorai alkalmasak arra, hogy beleéljük magunkat ennek a kissé rideg, de becsületes katonának az akkori helyzet diktálta érzéseibe. „Az Úr minden kívánta javaival megáldván, jó egészséggel, dolgainak szerencsés folyásával boldogítsa szegény édes hazánknak ilyen boldogtalan, zenebonás állapoti között".

395 Szeptemberben védelmébe veszi a mihálydiakat, ne terhelje tovább őket a vármegye, mivel „ régtől fogvást ezen végházhoz való deszkáknak s ágyuk alá való hasogatott fáknak hordozásában meg nem hagyván, az gratuitus labornak prestálására erőltetné".

396 November végén amiatt tiltakozik, hogy Fekete János szolgabíró nem tartotta be ígéretét s nem akarja kifizetni a „ vár árkában lévő nádmetszőknek az nemes vármegye pénziböl napszám szerint való fizetését. "

39? A munkát egyébként a várbeli németek végzetek s még novemberben ki is fizették a 30 magyar forintot. Nyakas Péter és Varatkay Ferenc alispánsága alatt megváltozott a vár és a vármegye kapcsolata is. A Jármy András-féle konfrontáció helyett a vármegye olykor ajándékot küld Chazournes kapitány kommendánsnak és zászlósának, főleg takarmányt, de tyúkot, libát is. Hogy ez a politika célszerűbbnek bizonyult, azt Chazournes egy más alkalommal írt levele engedi látni: „ ... én ígérem, hasonló vagy nagyobb leköt élezett s éggel és szívességgel szolgálatra kész hálával fogom vi• „ 398 szonozni . Nagyon hátrányos volt a vármegye, de a vár számára is, hogy a császári hadvezetés átcsoportosította a szabolcsi négy járás gratuitus labor szolgáltatását. A dadái járást már az előző évben az erősen lepusztult tokaji várhoz osztották. Ez évben, hogy Báthory Zsófia Ecsedet átadta, a megmaradt fél vármegye és a Rákóczibirtokok már nem Kallón dolgoztak. Ez kétszeresen is érintette Szabolcsot és Kallót. Elsősorban az, hogy most már mindenki parancsolt a vármegyének: Schöning Tokajból, Laborde Ecsedről, sőt Strassoldo is Szatmárból, bármilyen katonasággal kapcsolatos ügyben. Másodszor, mivel Kalló a nádudvari járáshoz tartozott, melynek jó része török uralom alatt volt, a kallói várnak kevés munkáskéz állt rendelkezésére. Különösen kevés volt arra nézve, hogy nagyobb munkálatok is folytak. Nemcsak rengeteg fát használtak el, hanem téglaégetőt is üzemeltettek.

399 Arra sajnos nincs adatunk, hogy a téglát mire használták. A fára vonatkozóan egy szeptember végi adat szerint a vármunkások 1368 munkanapot teljesítettek, 10 szekér 6 napon át 456 palánkfát és ugyanannyi tűzifát szállított.

400 A következő évben a környékbeli birtokosok az erdőirtás miatt is panaszkodnak. Ilyen körülmények közt válik érthetővé, hogy maguk a katonák dolgoztak a várárok tisztításában, Uo. Fasc. 89. No 93. 1671. Uo. Fasc. 89. No 27. 1671. Uo. Fasc. 89. No 28. 1671. Uo. Fasc. 89. No 46. 1671. Uo. Fasc. 89. No 95. 1671. Uo. Prot. 14. Fol. 108. Uo. Fasc. 88. No 2. 1670.