Koroknay Gyula: Kállói kapitányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 13. (Nyíregyháza, 2006)

SENNYEY FERENC

Németországból, a várat olyan állapotban találta, hogy kivéve az utolsó két év javításait, szinte az egész romos lett,

349 majd a ködös idők beálltával tüzelőt kért.

350 A Szepesi Kamara a vármegyének a Kallóba gabonát fuvarozó jobbágyok részére szokatlan fizetési módot ajánl, minden tíz köböl gabonából egy köböl legyen a vektura fizetése.

351 Wesselényi nádor előző évi leirata nem állította le, minden ésszerű indoklása ellenére, a jobbágykikéréseket. Meg lehetett benne ragadni az „in suspenso" (függőben) szót. Bocskay István, Nyakas Péter, Kemecsey László élt is a lehetőséggel.

352 Az eljárásban némi árnyalati különbség azért észlelhető. Már nem Jármy András alispán nevében indítják az eljárást, a fellebbezés se olyan sürgős, hogy másnap elvégezzék, s a főkapitány büntetését is csak a törvény szerinti büntetésként általánosítják, végül megegyezően a korábbiakkal, a felperesek másolatot kérnek az ítéletről „pro futura cautela", vagyis jövőre szóló biztosítékként. Lipót császár és koronás király másodszor augusztus 6-án Laxenburgban hozza meg döntését. Ebben nagyjából az elhunyt nádor előző évi gondolatai ismétlődtek. „A szökött jobbágyokat mindenesetre a földesuraknak, parancsoljuk, adják viszsza", ami főleg a hét hajdúvárosnak szólt. Azonban vannak kivételek. „Amipedig a mi Kalló őrségünkbe szökött jobbágyoknak félbeszakadt kiadását illeti, az nem magának a kapitánynak az ellenszegülése, hanem a Haditanács parancsolatából a generálisok ismételt követelésére történt, mert a dolgok jelenlegi állása ezt követeli. Mivel pedig a prezidiárius (végvári) katona többnyire falusi személyekből szokott verbuválódni és állni, azoknak oly teljes és széleskörű kiadásával minden őrség rövid idő alatt és következőleg szükségszerűen elnéptelenedne és a haza egyetlen oltalma összeomlana. ... így a közjóra való tekintettel ezt a csekély hátrányt az ország jövő gyűléséig, melyet Isten segítségével rövid időn belül meghirdetek, ... nyugodt lélekkel el fogják tudni viselni. "

353 A döntés, bár kielégítőnek látszik, most sem végleges, és történetesen a legközelebbi országgyűlés ideje igencsak kitolódott. A vármegye korábban bepanaszolta Csáky Ferencet is az uralkodónál, őt okolva minden, a kallói főkapitánynak adott parancs miatt. Lipót rendelete mindenesetre november 9-én kelt. Különös a levélnek azon kitétele, hogy „néhányan nem ismerik el főkapitánynak", a király bizottságot alakított a kassai főkapitány elleni panaszok kivizsgálására.

354 Az eredmény az előzőek értelmében s a későbbiek ismeretében nem kétséges. Csak egy újabb adat a vármegye konokságára és értetlenségére. Az 1668. év tavasza ez alkalommal, pontosabban március 17-e új kommendánst hozott a kallói várba, Johann Helfried Kaiserstein kapitányt, kinek latin megnyilvánulásait sokszor értelmezni szükséges. Mindjárt megérkezésekor védekeznie kell. A panasz ellene az, hogy katonái a béke ellenére a magyarokkal behatoltak 349 Uo. Fasc. 85. No 76. 1667. 350 Uo. Fasc. 85. No 74. 1667. 351 Uo. Fasc. 85. No 59. 1667. 352 Uo. Fasc. 85. No 28-30. 1667. 353 Uo. Fasc. 85. No 78. 1667. 354 Uo. Fasc. 86. No 111. 1668.