Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
Kossuth és kora a források tükrében - Takács Péter: Kossuth és Szabolcs megye
bármelyike - a „Nem adózunk! "jelszóval - bármikor mozgósíthatja. Szükség volt tehát az éle, a humor, a szatíra minden válfajára, ami remélhetőleg koptatta a múltba kapaszkodó makacsságot, növelte a reform iránti hajlandóságot. Elképzelhető, hogy éppen ezért pazarolt kevesebb tintát és papírost Patay István, Vay János és Jármy Imre felszólalásainak közlésére az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője. Néhány esetben mégis kivételt tett. Mind Patay, mind Vay János, mind Jármy felszólalásait, közbevetéseit ismertette a vallásügyi vitában. Legrészletezőbben azonban a katolikus Vay János érveit hintette szét az országban. A vallásügyi vitába kezdettől bekapcsolódtak Szabolcs követei, s mind a hárman védték a protestánsok jogait. Kossuth sohasem mulasztotta el, hogy támogató felszólalásukat ne regisztrálja, de az érzelmileg, gondolatilag és jogilag megrendítő érveket nem a szabolcsi követek mondták el. E kérdéskörben már a hetedik üzenetet váltotta az alsó- és a felsőtábla, amikor 1833. július 13-án az országos ülésben Vay János kapott szót. Inkább vallomást tett, mint érveket sorakoztatott fel, de hozzászólásának éppen vallomásos jellege indíthatott meg néhány olvasót, amiért Kossuth fontosnak tartotta hosszabban idézni a hozzászólásából: „A Catholika Hit egyikünk küzdésére sem szorult. Engem sem hitem iránt hidegség, sem annak ágazatiban tudatlan járatlanság vezérelt e nagy ügy pártoltására. Én catholikus vagyok és szeretem mondani, hitem ágazatait a Sz. Theológia bármelyik tudós Baccalaureusa nálamnál jobban nem tudja. A kába indifferentizmus sem kísztetett az érdekes tárgy mellett vívásra. Catholikus vagyok, s mint olyan halok meg - de az irrationabilis megátalkodás és bármely mellesleges tekintet sem tartóztat épen itt, hol hitem sérthetetlenségét tisztában látom. Egyedül a honszeretet emelé valómat, s a közjó, melly ezen politicai mirigy alatt mindaddig nyögni fog, míg a vallásos felekezetek közt hazánkban a kölcsönös viszonyok egyensúlyban nem állandónak. Miután azonban látjuk mi forró volt a küzdő homok, s mint váltak füstté igyekezeteink. Az Izenetre voxol. " Kossuth igyekezett pontosan visszaadni Vay János szavait, de Deák, Kölcsey, Wesselényi, Beöthy Ödön stílusa, magvas gondolatai mellett aligha terhelhette lapját Vay János és a szabolcsi követek ettől aligha veretesebb stílusával, ha mégannyi szubjektív vallomással tarkították is egyébként reformot, jobbítást, szabadságot pártoló felszólalásaikat. Ezúttal is csak a katolikus Vay János protestánsok ügyét hazaszeretetből felkaroló önzetlensége késztette a szerkesztőt a tollkoptatásra. Kossuth újságíró, lapszerkesztő volt. Gondolni kellett olvasóira is. Vay János - bár stílusa igen görcsös, hasonlatai gyakorta mosolyt fakasztóan erőltetettek voltak - nem tartozott a Kossuth által ritkán emlegetett követek sorába. Összesen száznyolcszor említette az Országgyűlési Tudósításokban a nevét. Rendre közölte, ha eltávozott, ha visszatért Pozsonyba, ha a kerületi ülésen soros elnök volt.