Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Bene János: Kossuth Lajos és Szabolcs vármegye levelezése 1848–1849-ben

újonccal volt adós. Az időközben felavatott újoncokat a hadiesemények változása miatt nem Pestre rendelték, hanem az egyes, elsősorban szabolcsiakból álló zászlóaljak feltöltésére vezényelték.

6 Az 1848. december 16-i felhívást a megyei bizottmány 1849. január 3-án tárgyalta meg és döntést is hozott. Az OHB elnökének, Kossuth Lajosnak küldött válaszukban vázolták az elképzelésüket is. Ennek lényege az volt, hogy idő szűkében csak egy 300 fős lovascsapatot állítanának fel részint a megye, részint az állam által biztosított költségekből. Ezen alakulat mellé a megye költségén még egy száz fős, úgynevezett portyázó alakulatot is szerveznek - más megyék példájára - a vármegyei börtönökben fogva tartott kisebb büntetésű, hamarosan szabaduló önkéntesekből. A büntetettek számát Péchy László alispán jelentése 58-ban határozta meg, a maradék 42-t toborzással kívánták kiállítani. A portyázok parancsnokává Nagy József őrmestert nevezték ki. Ezen kívül arról is döntöttek, s ez utóbbit írták meg az OHB-nak, hogy legcélszerűbb lenne a megyebeli nemzetőrség egy részét állandóan mozdíthatóvá tenni, s abból egy állandó szolgálatra köteles gyalogcsapatot alakítani, a többiek pedig a szolgálat alól felmentessenek, kivéve, ha az OHB elrendeli a népfelkelést. A megyei honvédelmi bizottmány eme felterjesztése indokául azt is felhozta, hogy a sokszor váltani kényszerült, családi gondokkal bőven terhelt nemzetőrség szolgálata ezzel elviselhetőbbé válhatna. Az így kiállítandó csapat létszámának meghatározását a megyei bizottmány az OHB bölcs döntésére bízta. Ez a felterjesztés és felajánlás a szorult helyzetben lévő OHB-nak igen kapóra jött, s Kossuth Lajos elnök 1849. január 13-án az alábbi levéllel válaszolt: „A megye Kormányzó Bizottmányánakf. hó 3-dikáról kelt hivatalos levelére, melyben rövid időre alkalmazott, gyakorta felváltott, s nagy részben családi gondokkal terhelt egyénekből álló nemzetőrei helyett egy mozgó sereget ajánl úgy felállítani, hogy azután a nemzetőrök, népfelkelés esetét kivéve, a megye határain kívül ne alkalmaztassanak. Kérvén meghat cwoztatni a Honvédelmi Bizottmány által, számszerint hány ily mozgó nemzetőrt fog a Bizottmány megelégelni!? Ezennel válaszolom: A Honvédelmi Bizottmány kedvesen vette a megye közönségének azon lelkes készségét, miszerint a haza jelen vészes perczeiben mozgó nemzetőrséget határozott felállítani, s méltánylattal helyeselvén ebbeli intézkedését kijelenti, hogy a megye részéről 2000 főnyi nemzetőrséggel beéri, de mely csapatnak legnagyobb részét lovasokban Az újoncozásról lásd részletesebben Bene János: Szabolcs a honvédelemért 1848-1849-ben. In: Szabolcsi honvédek a szabadságharcban (1848-1849). Szerk. Bene János. A Jósa András Múzeum Kiadványai 44. Nyíregyháza, 1998. 9-29.