Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Katona Csaba: Botrányos tisztújítás a reformkori Szabolcs vármegyében - ahogy Kossuth látt(att)a

lévő megyeház szomszédságában állott Kállay Péter háza, mellette pedig rokonáé (és ellenjelöltjéé) Kállay Gergelyé. Kállay Péter házának udvarát ellepték szavazói, ellenben az utcán, mivel a vármegyeháza közvetlen közelében állottak a jelöltek há­zai, mindkét fél hívei ott tolongtak. A két, botokkal felfegyverzett szavazótábor kö­zött verekedés robbant ki az utcán, aminek következtében Kállay Péter házának ud­varára besodródott az ellentábor két híve is: ezeket az ott összegyűltek azonnal leütöt­ték. Ezt látva a megvert emberek párthívei, az utcáról valósággal megrohamozták Kállay Péter kúriáját. A házigazda és családja csak puszta életét tudta megmenteni úgy, hogy a dühöngő tömeg elől a kerítésen átmászva a vármegyeházán kerestek me­nedéket. A helyzet ekkor már odáig fajult, hogy Kállay Gergely, az ellenjelölt igye­kezett saját híveit lecsillapítani — hasztalan. Az „ostromlók", akik között ekkor már szép számmal akadtak nem nemesek is, teljesen felprédálták a kúriát, Kossuth tudó­sítása szerint - egy zongora kivételével - minden mozdítható tárgyat elhurcoltak. Majd pedig - talán azért mert híre ment, hogy a menekülő Kállay Péter a vármegye­házán húzta meg magát - a csürhévé aljasodott tömeg most már ennek ostromába fo­gott. A vármegyeháza erkélyéről hozzájuk szólni kívánó főispánt, Teleki Józsefet egy kővel mellbe dobták. Ekkor már a vármegye hajdúi is erélyesen léptek fel, több dü­höngőt elfogtak, kettőt pedig halálra sebesítettek. A tömeg oszlóban volt, mire Kállay Péter - addig a háza udvarán lapuló - hívei saját jelöltjeiket éljenezve előrontottak és a másik fél híveire támadtak, Patay Istvánt vivátozva. A tomboló erőszak árnyékában került sor június 14-én a választásra, amelynek eredményeképpen Patay István közfelkiáltással első alispán maradt, a két Kállay kö­zül pedig - szavazattöbbséggel - Kállay Péter nyerte el a második alispáni tisztséget, ami nem is csoda, hiszen hamarább eszmélő hívei egész egyszerűen nem engedték oda a vármegyeháza közelébe az ellentábor szavazóit. Az erőszakos cselekmények ekkor is tartottak, több embert megvertek, nem csupán a szavazók vagy szavazni kí­vánok közül, hanem pl. Ung vármegye főszolgabíráját, Buday Vincét - aki végül a helyi plébánián keresett és talált menedéket - is bántalmazták (a plébániának betört ablakai bánták, hogy menedéket adott Budaynak). A botrányos események okán a megye tisztviselői közül többen, így Jármy Imre főjegyző, korábbi követ, több fő- és alszolgabíró, valamint a Törvényhatósági Tudó­sítások egyik szabolcsi megrendelője, Erőss Lajos megyei első aljegyző azonnal le­mondtak hivatalukról. A két nappal később megrendezett közgyűlésen Teleki főispán küldöttség megválasztását javasolta a kihágások kivizsgálására. A lemondott tisztvi­selők közül a felbujtók felelősségét (és felelősségre vonását) hangoztatta Jármy Imre, Erőss Lajos pedig arra tett javaslatot, hogy a megye hozzon rendszabályokat a hason­ló események elkerülése végett.

Next

/
Thumbnails
Contents