Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Csatáry György: Beregszász a Rákóczi-szabadságharc idején

BEREGSZÁSZ A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC IDEJÉN AII. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc a magyar történetírás talán legnépszerűbb és legkutatottabb témája. Kötetek sora jelent meg azzal a céllal, hogy tisztázzák az 1703-1711 közötti eseményeket. A Rákóczi-kor tudományos feldolgozására, annak értékelésére a romantikus történetírás, valamint az évszázadok során megerősödött Rákóczi-kultusz is rányomta bélyegét. Igaz, a kultusz, a hagyomány is nagyon fontos egy nép életében, de a történész legfeljebb csak kellő adatok híján meríthet ezekből a forrásokból. Első benyomásunk az lehetne, hogy Beregszászon, a kuruc zászlóbontás színhelyén, források tömege tanúskodik az itt végbement eseményekről. Kutatásaink azonban bizonyítják, hogy korántsem igaz ez az állítás. A szabadságharc kezdeti szakaszáról viszonylag kevés dokumentummal rendelkezik történetírásunk. A fennmaradt néhány levelet nem számítva csupán a korszak naplóvezető krónikásaira hagyatkozhatunk. Itt gondolunk Károlyi Sándor Szatmár megyei főispán,

1 valamint Tarpay Pál naplójára

2 és magának a Nagyságos Fejedelemnek az emlékirataira.

3 Ezek segítségével vázlatosan ugyan, de nyomon követhető Beregszász és a megye szerepe a nemzet felszabadító harcában. Az első, egyben legfontosabb esemény a város szerepét illetően a zászlóbontás, amit az előző napi tarpai és vári eseményektől kezdünk követni. Esze Tamással, Bige Györggyel, Pap Mihállyal, Majos Jánossal,

4 az ún. népvezérekkel az élen a RákócziKárolyi Sándor emlékiratai a Rákóczi-háború kezdetéről. Közli: Waltherr Imre. Századok, 1874. 313-330.; Károlyi Sándor önéletrajzának ismeretlen részlete, 1698-1703. Magyar Könyvszemle, LXIX/1945. 99-121.; Károlyi Sándor önéletírása és naplójegyzetei. Rákóczi Tükör (Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról). Szerk. Köpeczi Béla és R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1973. 73-128. Dr. Thomaáivskyj István: Adatok II. Rákóczi Ferenc és kora történetéhez. Századok, 1912. 122-205. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Bp., 1978. Esze Tamásra vonatkozóan lásd Esze Tamás: Tarpa és Esze Tamás. Nyíregyháza, 1966. - Bige György a tiszaháti felkelők Rákóczihoz küldött követségének tagja. Erről ír Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc brezáni kiáltványa. Századok, 1954. (a továbbiakban Esze, 1954.) 302. - Pap Mihály ezredeskapitány szerepére vonatkozóan Esze Tamás: Kuruc vitézek folyamodványai 1703-1710. Bp., 1955. (a továbbiakban Esze, 1955.) 421-422. - Majos János Ugocsa megyei nemes. A munkácsi ütközetben megvédte Rákóczit, később ezredeskapitány.