Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)

mint járt volna. Rendetlenül terhelték a lakosokat fuvarral, beszállásolással. A megyei közgyűlésben gyalázkodó szavakkal illették a küldötteiket, meg is fenyegették őket. „Jobb inkább rajok menvén, lövöldözzük össze őket... Némelyek illetlen, mocskos szókkal illetnek bennünket... Zoltán Józsa alispán a panaszkodó követeket a vármegye gyűléséből ki akarta zavarni. " A legnagyobb sérelem az, hogy a megyei tisztek, de még a komisszáriusok is semmibe veszik a mezőváros tanácsát.

21 Az Eszterházy Pál nádorhoz - ugyancsak dátum nélkül - beadott panaszukban pedig a megye többi falujához képest aránytalan megterheltetésüket panaszolták, illetve a már korábban is megállapított adóteher megosztásának fenntartását kérték mondván, hogy „a már nádori hatáskörben a megye kérésére is hozott huszadrész szerintiportio fizetés őfelsége általi megerősítését támogassa". A főispán már az év eleje óta Bécsben volt, de még március 20-án is azt írta haza: „Ekkorig alkalmatos fáradságommal semmi vigasztalót nem nyertem az kállaiak ellen való dologban. "

22 A közgyűlés időközben még Ramocsaházy Györgyöt is felküldte bővebb informálás végett, „de a kállaiaknak sokpatronusok lévén" nem sok eredménnyel járt, mint arról értesítette az alispánt: „Mi is jól informáltatván a nemes magyar kancelláriát, talán jó vigasztalással deprimálhatjuk [nyomhatjuk] az kállaiaknak sokban is igyekezteket. "

23 A megye vezetőinek elég pontos értesülései lehettek arról, hogy honnan jöhet a kállóiak részére a támogatás. A katonai parancsnokok érdeke is az volt, hogy a közteherhez való hozzájárulást, a repartitio huszad részét sem a vármegye, hanem közvetlenül a hadbiztosok számára fizessék. Ezért a Bécsbe küldött Ramocsaházy Györggyel - kérésük támogatására - a döntésben illetékeseknek vélt személyeknek megfelelő ajándékot küldtek. A nádor 1000 forintot kapott, a kancellár 40 aranyat [200 forint], a személynök 200, a kancellária jegyzője 400, a három titkár egyenként 200-200 forint ajándékban részesült. Nem feledkeztek meg a segédszemélyzetről sem, a nádor titkára és a kancellária irattárosa [registrator] is kapott 80-80 forintot.

24 Más támogató is lehetett, mert a főispán Joseph Pachiner kamarai titkár segítségét is jelentette. A titkár jutalmazásáról azonban mindketten elfeledkeztek, sőt Krucsay Márton nem is válaszolt Pachiner hozzá írott leveleire sem.

25 A bécsi küldöttek végül annyi eredményt értek el, hogy Kalló folyamodását elutasították, továbbra is a megyével együtt fizette a korábban megállapított huszadrészt, 21 Uo. 22 Fasc. 1. No. 46. Kelet nélkül 23 Fasc. 1. No. 51. Bécs, 1700. márc. 20. 24 Fasc. 1. No. 52. Bécs, 1700. márc. 31. 25 Prot. 17. fol. 185. 1700.