Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)

teljesítendő adó és a természetben szolgáltatandó katonai ellátás rendje miként alakult ki és esetenként mennyi volt. Acsády Ignác szerint az állandó adó kivetése 1699-ben kezdődött. A bécsi kormány ez évben az egész birodalom adóját 10,8 millió forintban állapította meg. Ebből Magyarország, Horvátország és Erdély adója 4 és fél millióra rúgott. Úgy tudta azonban, hogy a gyakorlatba ment katonai segítséggel való behajtás ellenére ennek fele vagy harmada behajthatatlan maradt. Ebben benne volt a beszállásolt katonaság részére természetben teljesítendő élelmezés, takarmányadás, a katonai lovak istállózása, almozása is.

14 Szabolcs vármegye követei, élükön a főispánnal, még Bécsben voltak, enyhíteni próbálván a várható súlyos adóterhet, a közgyűlés azonban az 1700. január 13-án tartott első gyűlésén - az előző évben felállított bizottság által javasolt arány szerint - a megye négy járására az alábbi módon vetette ki a fizetendő adó: Járás Szolgabíró Falvak száma Kivetett adó Járás Szolgabíró Falvak száma forint^ krajcár dénár Tiszai Bogdányi György 35 2112 37 1/2 Kisvárda környéke Szőgyéni Ferenc 47 1269 16 1/2 Bátor környéke Jármy Ferenc 30 940 23 1/2 Nádudvar körül Szunyogh Ferenc 12 2112 37 1/2 Összesen: 124 6435 92 Az adóval megrótt helyek körül kimaradt Kalló, amelynek 318 forint 14 krajcár '/2 dénár adója külön van feltüntetve. A kivetést a közgyűlés jóváhagyta, határozata szerint ellene semmi kifogást nem volt hajlandó elfogadni.

16 E kirovással egyidejűleg 57 nemes személynek számítót is összeírtak a négy járásban. Ez az összeírás nem ment tiltakozás nélkül. A közgyűlésben a tiltakozó Szakadáthy István kijelentette: ellentmondással és tiltakozással él, mert nemcsak a negyed teleknél kisebb birtokosokat, hanem a főpapokat és főnemeseket is adókötelesnek kell tekinteni őfelsége határozata szerint. Egész napi vita után olyan megállapodás született, hogy az adót a 14 Acsády, 1898. 523. 15 Ez időben kétféle forint volt forgalomban. Az itt leggyakrabban előforduló rénes forint = 60 krajcárral. Egy dénár értéke 1,4 krajcár volt. Egy magyar forint 100 dénárt ért. 16 Prot. 17. fol. 176-178. 1701. jan. 13.