Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Pejin Attila: A Kossuth-kultusz nyomai Zentán és Magyarkanizsán

Az új évfordulók nyomán mindig felvetődik az egyes történelmi események, illetve azok főszereplői megítélésének újraértékelése, revíziója. Ez a szükséglet mindig is megvolt bennünk, s jól van ez így, hiszen a történelmet emberek csinálják, élik meg, de ők is írják. Ami ma történelem, az egykor politika volt, s a mai, napi politika előszeretettel szokott visszanyúlni a múltba, hogy annak egy-egy szereplőjét, eseményét eszközként használja fel saját, legtöbbször demagóg céljaira. Ezért a történelmi revíziókat illetően Kossuth személye sem szabadna, hogy szent és sérthetetlen legyen. Helye, szerepe Magyarország újkori történetében vitathatatlanul pozitív, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy-egy politikai döntése talán téves és végzetes volt, s itt éppen a délvidéki eseményekre kell gondolnunk, melyek talán elkerülhetőek lettek volna, esetleg másképpen lejátszhatóak. Problematikus például az a döntése is, amely értelmében 1849 elején sorsára hagyta a Délvidék civil lakosságát azzal a pragmatikus, csaknem cinikus kijelentéssel mentegetőzve, hogy „az egyesek iránti humanitásnak a nemzet egzisztenciáját nem dobhatá áldozatul. " 12 Nem szabad azonban szem elől tévesztenünk, hogy Kossuth korának tipikus politikusa volt, s elmondható, hogy saját árnyékát ezért gyakran nem tudta átlépni. Korának megfelelő módon csakis nemzetállamban tudott gondolkodni, s ezért nem jöhetett létre többek között a nemzetiségekkel való megegyezés, sőt mindenki számára végzetes szembefordulásra került sor. Mint azonban az előbbiekben már hangsúlyoztuk, kétszáz évvel ezelőtt Magyarországon egy olyan politikus született, aki a sorsdöntő pillanatokban, Európa tavaszán dicsőséges oldalakra írta Magyarország akkori történelmét. Láthattuk a zentai és a magyarkanizsai példákon, hogy a Délvidék is ilyen képet őrzött meg róla, s őt mindmáig. tiszte li '

2 Thim József: Dél-Magyarország önvédelmi harca 1848-49-ben I. Bács-Bodrogh megyei és Szerém-végvidéki események. Zombor - Budapest, 1887.