Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)
A vármegye vezetősége már évek óta közvetlenül a bécsi főhatóságoktól várta az utasításokat, követeit gyakran küldte Bécsbe „ a megye súlyos panaszai miatt, azok orvoslását keresendő"'. 8 Ez az északkeleti országrész a felszabadító háborúk kezdete óta lényegében katonai megszállás alatt volt, 1686 telétől pedig a fegyverben maradt - nagyrészt idegen - ezredek téli szálláshelye. A helyi hatóságoknak a legfontosabb feladata így a beszállásolt katonaság ellátása lett, amelynek mértékét a mindenkori parancsnokok kívánsága szabta meg — nem mindig csupán a szállásadás és élelemmel való ellátás igénye szerint! így válik érthetővé, hogy a megye jegyzőkönyveiben majdnem minden közgyűlésen olvashatjuk a különböző ezredek hadbiztosaihoz küldöttek szóbeli jelentését. Szabolcs megyének a közeli Tokaj és a még álló Kalló várának őrségéről és a két vár fenntartásáról kellett gondoskodni. 9 Az általunk tárgyalt időszakban a beszállásolt katonaság által okozott károk és a túlzott igények orvoslása végett Bécsbe, Kassára, Váradra mentek a küldöttségek. Néha eredménnyel jártak, legtöbb esetben puszta ígéretekkel vagy eredmény nélkül tértek haza. Még szerencse, hogy alkalmilag az írásos folyamodásokra választ is kapnak, hiszen ezekből nyerhetünk vázlatos képet arról, hogy a jegyzőkönyv óhajtása a béke és csendesség után mennyire indokolt volt. II. A béke reményével kecsegtető új évszázad kezdetén a megye állapotát három különböző összeírásból ismerhetjük meg. Legteljesebb ezek közül az 1702-ben kivetett adó alapjául szolgáló conscriptio, mert a valóságot jobban tükröző adóösszeírásból csak egyes falvak maradtak ki, melyeket mentesítettek az évi adó alól. A másik kettő különböző céllal készült, más-más években keletkezett. Időrendben ezek közül az elsőnek nincs is évszáma, csupán a megmaradt iratokból lehet következtetni, hogy 1698-ban vagy 1699-ben keletkezett. Eszerint a megye négy járásában az összeírok 107 lakott helyet találtak. Az akkor lakott helyek mellett még 179 puszta őrizte a korábbi faluk nevét, amelyek helyén és egykori határában már csak legelők voltak. ° Prot. 17. fol. 164. 1699. jún. 6.; A magyar történetírás eddig részletesebben csak az országos rendelkezések létrejöttét tárgyalta, az alsóbb szintek (vármegyék, királyi városok) igazgatásával nem foglalkozott. Bővebben néhány várostörténeti monográfiáiban esik szó a királyi biztosok működése kapcsán. Az állami, központi reformtörekvések irodalmára Szekfü Gyula: Magyar történet. IV. k. II. kiad. In: Hóman Bálint - Szekfü Gyula: Magyar történet. Bp., 1935. 595-596. 9 Prot. 17. fol. 164. 1699. jún. 6.
