Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

Reusst Gorcsakov és politikai műhelye nem is kérdezte az incidensről. A dokumen­tum továbbá szól a magyar radikális párt erőfeszítéseiről, amelynek szerinte a szelle­mi vezetője Kossuth és Perczel. Ezzel összefüggésben a III. Ügyosztály Velencében élő emigráns ügynöke a 162-es számú ügyiratban a következőket írja: „A magyar for­radalmi párt megegyezik a parlament bal szárnyával. " 60 A német diplomáciai irat­ban utalást találunk arról is, hogy a magyarországi Félegyházán a bécsi hatalom ké­meit a radikálisok megpróbálták letartóztatni, de a tömeg és a lőfegyverét használó hadsereg között ütközetre került sor. Ezt Reuss a Neue Freie Presse levelezésével do­kumentálja. Reuss megerősíti, hogy a Kossuth mellett izgatók nem szenvednek pénz­hiányban, és az a gyanú, hogy az orosz kormány mellett a poroszoktól is befolyik erre a célra pénzt. 61 Ehhez kapcsolódnak az orosz III. Ügyosztály 162-es számú ügyiratá­ban leírtak: „Egyedül Kossuth tudja tűzbe hozni a magyarokat, szavai és írásai vará­zsával egészen a fanatizmusig. " 62 A diplomáciai dokumentum végül beszámol Gor­csakov herceg 1867. november 9-i visszatéréséről, hangsúlyozva Gorcsakov vélemé­nyét, miszerint nem a politika területe az, ahol Poroszország és Anglia komolyan összeszólalkozhat, és a porosz orosz barátságról is szól. A Habsburg Birodalom (benne Magyarország) és Oroszország viszonya korsza­kunkban tehát rendkívül sajátosan alakult. A diplomácia, a közélet sűrű szövevényé­ben a magyar forradalom és szabadságharc, valamint az ezt követő időszak vizsgála­ta bizonyította: Kossuth tevékenysége változó intenzitással ugyan, de katalizátorként mindvégig működött. Az orosz közvélemény, sőt a diplomácia lépései is azt bizonyí­tották, odafigyeltek állásfoglalására, ezért nem érdektelen további kutatást végezni az általunk vázolt kérdéskörben. Centralnij Goszudarsztvennij Archív Rosszii (a továbbiakban CGAR) f. No 109. No 4. jegy. hrany. No 162. 5. PA Bonn Russland 8429. 26. Juli 1867. 100. CGAR f. No 109. No 4. jegy. hrany. No 162. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents