Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény

hogy megbirkózzon azzal az önállósággal, melyet megszerzett, csak azt kívánjuk, ne ássa alá ezt az önállóságot a szlávokkal szemben tanúsított igazságtalan magatartása. "

36 Tudott dolog, Kossuth 1849. április 13-án az országgyűlés két házának együttes zárt ülésén ismertette a Függetlenségi Nyilatkozat kibocsátásának tervét. Vita keletkezett, amelyben többen szóltak az előterjesztés mellett, mint ellene. De a tényleges erőviszonyok nem tárulkoztak fel. A lapok véleménye az eseménnyel kapcsolatban rendkívül ellentmondásos, amit a Golosz gúnyos megjegyzése illusztrál: „18 évvel ezelőtt, 1849 áprilisában a debreceni országgyűlésen, melyre meghívták Magyarország minden társadalmi rétegének képviselőjét, olyan törvényt mondtak ki, melyre eddig nem volt példa Ausztria történetében. Ezzel a törvénnyel megfosztották a Habsburg-házat trónjától, melynek hatalmát annak idején, a gyászos kimenetelű mohácsi csata után önként ismert el maga fölött a magyarság. A trónfosztás óta alig telt el 18 esztendő, és Magyarország, melyet a mi fegyvereinkkel törtek meg az osztrákok, türelmetlenül várja azt a pillanatot, amikor a Habsburg-ház képviselője újra fejére helyezi Szent István koronáját. " 37 Ezzel összefüggésben Kossuth szabadságról alkotott véleményét Szabad György kiváló munkájában idézi: „ Valódi értelme pedig a szabadságnak az, hogy nem kasztokat, nem privilégiumokat, hanem a honnak lakosait összesen, ismerve azok nyelv és valláskülönbség nélkül, részesítessenek a közszabadság közáldásába."^ Ehhez további adalékot szolgáltat Kossuth Hírlapjának 1848. július 4-i száma: „Hogy a szabadság vágya fanatizálhat, ez megfogható, de hogy a szolgaság vágya fanatizáljon, erre még nem mutat példát a História... A népek és általában az emberek egymás iránti gyűlölete a zsarnokok ereje. Az emberek, néptömegek, nemzetek egymás közti szeretete az országok jólétének kútfeje, a zsarnokok visszarettentője. "

39 Az orosz periodikák a Kossuth által fejtegetett szabadságelmélet kapcsán foglalkoznak közvetve az ausztriai állapotokkal is. A Birzsevije Vedomosztyi kérdésbeli állásfoglalását L. Börne szavaival fogalmazza meg, aki szerint „az embereknek néha azért adatik meg a szabadság, hogy kipróbálhassák, elég erősek-e a láncaik. A bezárt ajtónak újból lenyomják a kilincsét, hogy meggyőződjenek róla, elég erősen van-e bezárva. "

40 A lap az osztrák liberalizmussal kapcsolatban is szkeptikus, és perspektívátlannak ítéli az új államképződmény, a dualizmus sorsát: „Ha a szabadságot - írja - meg lehetne szerezni, és az államot fel lehetne támasztani beszédekkel és ünnepléssel, 30 Szin Otyecsesztva, 1867. május 24. 37 Golosz, 1867. június 1. 38 Szabad, 1977. 123. 39 Kossuth Hírlapja, 1848. július 4. 40 Birzsevije Vedomosztyi, 1868. október 18.