Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
Kossuth és kora a források tükrében - Czövek István: A politikus Kossuth és az orosz közvélemény
részesítettek. " 5 Nem mond ennek ellent a következő állítás: „Egy közép-európai birodalom az angol politika számára is fontos volt azért, hogy az orosz és francia hatalmi törekvéseket ellensúlyozza vele. " 6 Ha a hatalmi viszonyokat nézzük: „ 1814-ben két csoport állt egymással szemben, egyik oldalon Oroszország és Poroszország, a lehető legnagyobb területet igyekezett megszerezni, míg az angolok, osztrákok és franciák arra ügyeltek, nehogy az előbbi ambíciók miatt felboruljon a hatalmi egyensúly. " 7 A rendezésnek két garanciája volt, az egyik az 1815. szeptember 26-án az orosz, a porosz és az osztrák uralkodó által létrehozott Szent Szövetség, a másik az 1815. november 20-án Párizsban megkötött szerződés, amely a négy győztes hatalom Franciaország-ellenes társulása volt. Természetesen történtek változások a Szent Szövetség rendszerében, ilyen volt Görögország és nagyon tanulságos Belgium esete. Bár az 1830-as forradalmi megmozdulásokban a belga politikai életben a mérsékelt liberálisok játszottak meghatározó szerepet, ez azt is jelentette, hogy a belga politikai helyzet gyorsan stabilizálódott, jelentős angol támogatással, ahol ez időben liberális kormány alakult. 1830. november l-jén a belga ideiglenes kormány tagja, Van de Weyer Londonban a forradalom békés természetéről tájékoztatta az angol kormányköröket. A belga király, Lipót személyén túl - aki német eredetű Coburg-házból való volt, és az angol Viktória nagybácsijaként, valamint Lajos Fülöp lánya férjeként európai szimbiózist testesített meg - a fent említett nemesség történelmi szerepe - amely gazdag történelmi családokból állt, érzékenyen szemlélve a nép sorsának alakulását - vezetett oda, hogy 1831. február 7-én elfogadott alkotmány Belgiumot a valóságban is Európa szerves részévé tette. így itt 1848 nem jelentett újabb forradalmat. „Belgiumban a szabadság és egyenlőség nagy elvei uralkodnak, beépültek az alkotmányunkba, mint ahogy bevésődtek valamennyiünk szívébe" - mondta a liberális Delfosse képviselő. 8 A november 10-én megtartott kongresszus munkáját három törekvés jellemezte. „A belga nemzetiség helyreállítása, a függetlenség védelmére új dinasztia trónrahívása, demokratikus-monarchikus rendszer megalapozása. Belgium tehát az 1848-as forradalmak idején egy 1830-3l-ben létrehozott stabil alkotmányos monarchiaként létezett, az európai nagyhatalmak, elsősorban Anglia támogatását élvezve. " 9 5 Uo. 6 Ormos Mária - Majoros István: Európa a nemzetközi küzdőtéren. Bp., 1998. 7 Uo. 27. 8 Idézi Erdődy Gábor: A magyarok belga szemmel. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Szerk. Gergely Jenő. Bp., 2000. 109. 9 Uo. 110.
