Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)

Kossuth és kora a források tükrében - Bene János: Kossuth Lajos és Szabolcs vármegye levelezése 1848–1849-ben

ajánlkoztak, legczélszerübb lészen ezen legénységet a megye által állítandott mozgó csapatba sorolni... A magtárakés kórházak fölállítása, ellátása s az élelmezési teendők gondviselése körül tett intézkedéseit kormánybiztos úrnak örömmel, s köszönettel érté meg a bizottmány, s valóban meg van lépetve, hogy ily nagyszerű eszközlések bejelentése mellett további pénzöszveget nem tapasztalt igénybe vétetni. Azért szükségesnek láttuk kormánybiztos urat fölszólítani, hogy a mennyiben eszközlései mellett pénzre szüksége van, nyíltan és tartózkodás nélkül szíveskedjék ezt följelenteni. " 14 Bónis Samu egy 1849. február 5-én kelt jelentésében közölte Kossuthtal, hogy kár lenne a kitűnőnek ígérkező szabolcsi lovascsapatot feloszlatni, bár Kossuth egy előző, nyilván szóbeli panaszok alapján kelt levelében nehezményezte, hogy a lovas csapatok Nyírbátor és környékén „ több helyütt a legnagyobb féktelenségben vannak, s botrányos kicsapongás okra vetemülnek", s ehelyett azt javasolta, hogy a már meglévő lovakat vegye át a megye a saját maga által szervezett lovascsapat (nem a szabadcsapatok) részére, a két lovascsapatot pedig eggyé olvasszák össze. Bónis Sámuel arról is beszámolt, hogy Nagykállóban egy 135 lovat befogadó kórházat állított, s egy másikat is szervezni fog. Mindezekre az alábbi válasz érkezett Debrecenből február 9-én: „...A lovakat, mik a szabolcsi száguldó csapat részére vásároltattak, 50 pengőforintjával Szabolcs megyének átengedni oly veszteség volna, minővel károsítani az országnak különben is rendkívülileg terhelt pénztárát nem lehet. Ennél fogva kormánybiztos úr, mint már ez meg is rendeltetett, a kérdéses lovakat Thorzniczky alezredes úrnak sziveskedendik előmutatni, miszerint a saját csapatának szolgálatához alkalmasakat kiválaszthassa. A többi ló pedig, mely a dsidások alá adhatónak nem ítéltetnék, a már fölfogadott legénység alatt tartassék meg. " 15 Az ország katonai és politikai helyzetének stabilizálása után, 1849 tavaszától, az OHB elnökének a megye közönségéhez írt leveleiben a falu népének jogos sérelmeire, a honvédség egyes alakulatainak az átvonulásuk idején tapasztalt visszaéléseinek (leginkább az élelmiszer, ital erőszakos elvétele, illetéktelen legeltetés, takarmány rekvirálása) megakadályozására vagy a károk orvoslására hívta fel a figyelmet. Ilyen tárgyban kelt Kossuth Lajos egyik, Szabolcs vármegye közönségéhez 1849. február 2-án írott levele is: „Feljelentetvén, hogy hadseregeink egyes csapatai ide s tova keltökben a néptől olykor jogtalan dolgokat, ingyen takarmányozást vagy élelmezést követelnek, szóval visszaéléseket követnek el. De egyszersmind az is 14 Uo. 316-317. 15 Uo. 392.