Pro patria. Tanulmányok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 12. (Nyíregyháza, 2004)
A Rákóczi-szabadságharc a források tükrében - Balogh István: Szabolcs vármegye adózása (1699–1703)
SZABOLCS VÁRMEGYE ADÓZÁSA (1699-1703) Szabolcs vármegye a közgyűlését 1699. március 18-án azzal a reménnyel tartotta meg: „az Isten adja, hogy a meggyötört és már teljesen elpusztult Magyarország e naptól kezdve lélegzethez juthasson, és erejét visszanyerhesse ". Ez a reménység egy év múlva beteljesülni látszott. A vármegye jegyzője 1700. január 13-án - a kialakulóban lévő új államrend szerint - indította meg a közgyűlés munkáját. Mindenekelőtt felolvasta az uralkodó aláírásával ellátott parancsot (mandátumot), amely ettől fogva mindig az év elején megtartott kongregáció első és legfontosabb napirendi pontja maradt. Az új, központosításra törő államigazgatás legfőbb támasza: a vármegyébe beszállásolt katonaság ellátásáról való gondoskodás mellett itt most intézkedni kellett a közgyűlésnek száz szekér kiállításáról is a hadsereg számára beszedett gabona Debrecenbe és Váradra való szállításához. Ezután meghallgatták Kossovics Márton vármegyei jegyző beszámolóját bécsi útja eredményéről, aki „ a vármegye megmaradását és a lakosok békéjét biztosító nehéz ügyekben való tárgyalás után épen és sértetlenül hazatért. Feladatának dicséretesen és sikeresen történt végrehajtásáról szóban bőséges jelentést tett". A közgyűlés eredményes munkája jutalmazására 200 forintot szavazott meg és kérte, hogy a jövőben is hasonló lelkiismeretséggel szolgálja a vármegye közönségét. 1 Kifejezte azt a reményét is, hogy a két hónapon át tartó bécsi tárgyalás a vármegye számára könnyebbséget hoz majd. Erre annál nagyobb szükség volt, mert a XVII. század utolsó éve az állandó hadsereg felállításának és a másfél évtized óta folytonosan növekvő haditeher állandóvá válásának is a kezdő éve volt. De ennél még fenyegetőbbnek látszott az ezen a gyűlésen felolvasott királyi parancs, amely szerint az adófizető jobbágyok mellett e teher viselésére a főpapokat, főurakat és nemeseket is kötelezték. A parancs az általánosan viselendő adó mennyiségét 4 millió forintban állapította meg. A Magyar- és Horvátországra kivetendő 4 millió forintból Szabolcs vármegyére 87 292 rénes forint 38 krajcár és 2 dénár esett. Ebből az összegből a birtokos nemességet 5852 forint Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, IV. A. 1. a. Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének iratai (a továbbiakban nem jelöljük), Prot. 17. fol. 160. 1699. márc. 18., fol. 173. 1700. jan. 18.