Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

ez a szembenállás olykor az útkeresés tétovasága folytán szélsőséges viselkedésben, radikális fogalmazásban jut kifejezésre. Ha művészetről van szó, éppen azoknak az útját igyekeznek járni, akik évtizedekkel előttük hasonló körülmények között indultak el: ezért lehettek az ő ideáljaik is. Kassák formai kísérleteit követték, Szabó Dezső stílusát reprodukálták, de talán mégis Ady a főihletőjük. Mint akiket - a szó szoros értelmében is - hajt Éhe a Kenyérnek, a Szónak, a Szépnek; mint akik szeretnék magukat megmutatni, elfogadtatni - de az idő, a kor, a vidéki elzártságuk, így olykor - ritkán - vidékiességük, mind, ezt nem teszi, nem tette lehetővé. Régi nyíregyházi képes revü Ilyen is volt városunkban valamikor: a Képes Szabolcs 1937-ben indult, s ugyanabban az évben jelent meg utolsó száma is. Elek József fiatal tisztviselő a vállalkozó, aki amatőr fotósként már kiállítási sikereket is elért. Az első száma „vezércikkében" arra hivatkozik, hogy „ma már nem elég az olvasóközönségnek a betű, hanem már látni is akarja szemléltető képekben azt, amit vagy akiről olvas". Ez a szerkesztési alapelv a megjelent nyolc számban (fényes füzetben) meg is valósult. Tartalma már az 1. számban széleskörűen színvonalas, de még sok képet zsúfolnak össze, így azok nem lehetnek élesek a fejletlen nyomdatechnika miatt sem. A 2. számtól kezdve azonban már technikailag igényesebbek. Gyakran külön műnyomó papíron befűzött, tematikus müvészfotókat is közölnek. Manapság a rotációs újságpapírra éles reprodukciókat nyomhatnak, színesben is. De a harmincas években csak a legnagyobb nyomdákban készíthettek sikerrel fotóreprodukciókat. Hogy tehát 1937-ben volt vállalkozó Nyíregyházán egy kis nyomdában képes lap kiadására, föltétlenül megbecsülendő. Minden szám Orosz Károlynak a Bercsényi utcai MERKURnyomdájában készült: az akkoriban épült Bálint-ház földszintjén. Az induláskor 10 számot ígértek Elekek, általában 48 oldalon, de már a nyári