Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

Krúdy is úgy emlékszik gyerekkorából, hogy a legvadabb, leghazárdabb kártyacsaták az Európa emeletén folytak, amikor már másutt régen túl voltak a zárórán. A régi idők szálloda tanúját már száz évnél régebben bezárták. Aztán gyakorta átalakítgatták, egyre több lakó húzódott meg az udvaron is. Az utolsó évtizedekben Öregek Otthona. 1971-ben került külső falára az az emléktábla, amelyet most, a lebontás előtt még idejében leszereltek a mú­zeum munkatársai. Idekívánkozik a szövege, amely a szállodára és Benczyre emlékeztet - a sorok fogalmazójának Dienes Ö. Istvánnak vá­rosszerető stílusában. „Emléktábla - a Nyírség varázshegedüse, Benczy Gyula cigányprímás (1849-1918) emlékére, aki messzeföldön aratott hí­res sikerek után itt, az egykori Európa szálló termeiben játszott legszíve­sebben, legmelegebben, legzengőbben." A Dózsa György (Vay Ádám) utca 6. számú házról van szó. 1998. má­jusában bontották le - szomszédaival együtt, hogy ma egy impozáns, ele­gáns új épület kerülhessen ezekre a telkekre, benne pedig a Kelet-Ma­gyarország szerkesztősége, a Billa áruház és még több iroda, üzlethelyi­ség, bérlakás. A másik, szintén lebontásra került szomszédos ház a Nagy takarék tövében álló dufartos, hosszú épület, amelyik már az első habom előtt is vendéglőként szolgált. Vertse K. Andor, a Nyírvidék jubileumi albu­mában közölt kocsmológiai mozaikjában írja, hogy az épületegyüttes Friedmann Hermus bácsi Pokol cégérü vendéglője volt. A dufarttól délre eső részt alakították át 1917-ben művészeti célokra. Itt nyílt meg a város második mozgóképszínháza. Az elsőre még emlékezhetnek a régi nyíregyháziak: Apolló majd Dózsa a neve: a régi Kis téren. A ké­sőbb Mártírok tere 8. számú telken immár hosszabb idő óta a TÁKISZ (Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat) me­gyei igazgatósága és hivatalai működnek az 1908-ban indult első mo­zink helyén. - Itt a hajdani Diadal, a háború után Béke. Akkoriban vil­lanyszínháznak, mozgónak, mozgóképszínháznak nevezték. Maga a mozi szó - az etimológiai szótár szerint - 1907-től ismerős a pesti nyelvben és Heltai Jenő egyik verse népszerűsítette. - Az új mozi el­nevezésére pályázatot írtak ki. A beküldött 75 javaslat közül a nyíregy-

Next

/
Thumbnails
Contents