Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

III. A RÉGI NYÍREGYHÁZIAK VÁROSIASODNAK, POLGÁROSODNAK - KÖZBEN SZÓRAKOZNAK IS

eszlári per időszakában, az evangélikus középparasztság tagjai közül rek­rutálódott a képviselőtestületben egy szűkebb tömörülés, amelyik minden várost fejlesztő, korszerűsítő, kiadással járó javaslat megbuktatását kez­deményezte, olykor nem is sikertelenül. Ebben a törekvésükben támoga­tóra leltek a választójoggal sem rendelkező városszéli izgága elemekben, akik hangos utcai tüntetésre, gyalázkodásra, botrányokozásra is mozgó­síthatók, - mint 1883-ban antiszemita jelszavakkal, újabban a városi ve­zetőség gyalázásával. * Nyíregyháza városának polgár tagjai ügyeik intézése során közhiva­talokban, intézményekben, polgári vagy egyházi testületek bizottságaiban találkoznak egymással ügyfélként, ügyintézőként. A nem hivatalos „ci­vil" társadalmi élet a családi, rokonsági, szomszédsági, kollegális kapcso­latok szűkebb vagy tágabb körében alakult ki itt is, mint mindenütt má­sutt. Nagyobbszabású összejövetelekre név-születésnapok adnak alkal­mat, no meg a szüret, hiszen a század második felében a legtöbb városi polgárnak az orosi határban vagy a város szélein van már szőlleje, egyre többüknek kisebb-nagyobb nyaralóval, éppenséggel elegánsabb úri lak­kal. a) A férfiak nemhivatalos találkozási helye, művelődési-szolid szóra­kozási célokra, az 1832-ben megalakult Magyar Olvasó Társaság, amelynek célja valóban az olvasás elősegítése, a magyar nyelvű irodalmi és tudományos könyvek gyűjtése, a tagok ilyen igényeinek kielégítése a hazai kulturális eredmények megismerésére - éppenséggel könyvek köl­csönzésével is; ötven taggal indult, a szabadságharc után működését be­tiltották. 1859-ben Nyíregyházi Casinó Egyesület néven éledt újjá, vállalva és vallva a jogfolytonosságot. Változatlanul nagy gondot fordít a könyvtár fejlesztésére, de már külföldi, kizárólag klasszikussá vált szerzők müvei­nek beszerzésével is: ezeket folyamatosan kölcsönzik is a családok igé­nyei szerint. Jelentősége azon mérhető le, hogy Nyíregyházán a múlt szá­zadban nem volt nyilvános könyvtár. - A szórakozás főformája a szolid

Next

/
Thumbnails
Contents