Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

II. HATVANÖT ÉVVEL ÉRETTSÉGI UTÁN

gyűlöltem Pocskait címmel. Két vállalati dolgozó nagyon nem szereti egymást, s véletlenül ugyanabba az üdülőbe utalják be őket. Ott sem köszönnek egymásnak, s előre szenved mindkettő, hogy a másik is odakerült erre a két hétre. Az egyik este társasjátékot játszanak: a zálogot úgy kellett kiváltani, hogy egy orrba húzott gyufásdobozt kellett a mögötte ülő üdülőtárs orrára ügyeskedni. Ez pedig nem volt más, mint Pocskai. És a két ember egyszerre centiméternyi közelből látja egymás arcát, vonásait, s közben - a játék kedvéért - mindketten erőfeszítéseket tesznek a jelenlévők nagy derültsége közben, hogy sikerüljön a nehéz attrakció. Sikerült, a zálogba leadott töltőtollat is visszakapta jogos tulajdonosa. És kiderült, hogy mindkét ember alapjában véve melegszívű, kellemes ember, de valahogy mindketten undorítónak és lehetetlen fráternak tartották egymást. Nem csuda, ha a skatulyatréfa után igen jóbarátok lettek: „Mindez pedig annak köszönhető, hogy egy gyufáskatulyát kellett egymás orrára húzniuk. De jó lenne ezt a skatulyajátékot sok helyütt intézményesíteni." - Ezzel befejeződik a történet, de végtelenül folytatódik Gádor további írásaiban is ez az emberszerető, optimista humanizmus. * A Lyuk az életrajzon hosszú színpadi sikere után filmet is csináltak belőle, az Otelló Gyulaházán című kisregényből később szintén: a főszerepet a tragikus hirtelen meghalt, Nyíregyházán a színházból is jól ismert Szigeti András (1940-1998) játssza Törőcsik Mari, Dómján Edit, Básti Lajos, Bilicsi Tivadar, Feleky Kamill és mások társaságában. A kábeltelevízión a legutóbbi időkben többször is látni lehetett ezt az élvezetes komédiát; mindenki örömére és megelégedésére. Hátha még a jövőben is újra előveszik, bemutatják - mindenkinek jó szórakozást fog okozni, nem bánja meg, ha megnézi. Akitől a legtöbb indíttatást kaptam - Sziklay László (1912-1987). Szerencsés időben érkezett Nyíregyházára, 1934 nyarának végén. Munkahelye (lényegében egyetlen gimnáziumi katedrája), egy akkor éppen fellen-