Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

templom március 15-én és máskor, amelyen nem vesz részt a főispán és nincsenek ott az állami hivatalok (törvényszék, ügyészség, pénzügyi igazgatóság) vezetői sem. Október hatodikán az ő hivatalaik homlokzatán nem látható fekete gyászjel. A király neve napján, születésnapján, más „monarchikus" ünnepen a római katolikus templomban gyűlnek össze a hivatalosok, a más nézetű intézmények legfeljebb küldöttel képviseltetik magukat. És ezt mindenki így tartotta elfogadhatónak. A XIX. század második felében a város már nem tiltja, nem korlátozza a birtokszerzést, a földek szabad adását-vevését. (Ennek máig nyoma az Örökösföld elnevezés.) A nagyobbra törő tirpák gazdák helyben nemigen találnak eladó földet, így ők a szomszédos uradalmi, hajdúvárosi földeknek vásárlói, s a vagyongyarapodás elvonja többségüket a város közügyeiben régebben nagy hajlandósággal vállalt szerepektől. Párhuzamosan: a virilizmus néven bevezetett helyhatósági választási rend szerint, amikor a legtöbb adót fizetők saját jogon is válhattak városatyává, a közgyűlésnek egyre több iparos, kereskedő polgár lesz a tagja és lényegesen megnő az értelmiségek bekerülési lehetősége. - A malmok, olajütők egyre gyakrabban térnek át a gőzmeghajtásra: ez az ipar gyorsabb fejlődését hozza magával a kisebb üzemekben is. Még utcaelnevezés is maradt ebből a fellendülő időszakból: a nagykörút része, a Vasgyár utca. A város Császárszállás környékével lényegesen növeli földbirtokait, és anyagi vállalkozásokba bocsátkozik. A megyei törvényhatóság, a kincstári hivatalok és személyzetük elhelyezésére hatalmas áldozatokat hoznak: előbb a törvényszék, majd a megye hivatalai kapnak helyet az újonnan felépült városházában. (Ennek emlékét őrzi a városháza homlokzatán fent látható Iustitia két szimbolikus ábrázolása.) 1876 és 1892 között a város polgármesterének sincs - e szíves vendéglátás következtében - másfél évtizeden át helye, íróasztala a város saját házában. - A hadügyi kincstár felkérésére a város építteti meg Nyíregyházán a monarchia egyik legnagyobb lovassági laktanyáját, amelynek maradványai ma is állnak a Hadik-telepen. A város hatalmas bankkölcsönt vesz fel 50 évnyi törlesztésre, azzal a néhány tizedszázaléknyi anyagi haszonnal, amennyivel magasabb a kincstári bérleti díj a banki törlesztés részleteinél. Ezek a vállalások főleg távlatokban hozzák meg a hasznot, ami nem is maradt el, -