Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

Iája szóba került. Büszkén emlegette, hogy az iskola dicsőségtábláján családjának több tagja is szerepel. Köztük Vályi Nagy Ferenc (1765-1820), aki pataki professzor, költő és műfordító, Kazinczy barátja is. Budapesten szerzett mérnöki oklevelet, majd Linzben teljesített katonai szolgálatot. Nyíregyházán 1903-ban nyitott magánmérnöki irodát, 1904-ben házasodik Jóba Évával, a Nyírvidéket kiadó Jóba Elek leányával. Amikor a város mérnöki hivatalában csillan fel álláslehetősége, 1908-ban, lakosítási kérvényét is beadja. A határozat szerint: mivel Nagy Elek „működése a városra és annak társadalmára előnyös", a város kötelékébe felvételt nyer. Bekerül a városházára, 1909-ben már a hivatal vezetésével is megbízzák. Nyugdíjazására 1945 őszén kerül sor. Utána visszavonultan él családja körében, Szent István utcai házukban, 1953. szeptember 14-én bekövetkezett haláláig. Városi szolgálatának első nagy ügye a téglagyártás megújítása. A Bujtos-környéki földeken már régebb óta hozatott agyaggal dolgoztak, a minőségjavítása érdekében, a század elejére aztán már az egész környék hasznavehetősége kétségessé vált. Már amikor a múlt század végén a nagy lovassági laktanyát építették, a közvetlen közelben külön létesített kemencéket a vállalkozó budapesti cég: Jirászek és Krausz. Ez a téglagyár azonban csak az építkezés idején működött. (Az ott bérbe vett hat hold föld környékét az Eletó közelében még hosszú ideig Jirászeknek" hívták az alsópázsitiak.) A város 1912-ben szánta el magát új utak járására. így Nagy Elek tanulmányútra indul és kész tervekkel javaslatokkal tér haza, de a folytatás elmaradt. Majdnem egy negyedszázaddal később, 1945-ben Nagy Elek Nagy Elek mérnök, műszaki főtanácsos (1879-1953), a város régi térképeit levéltári kutatásai alapján rekonstruálta. Szalay Pál rajza. 1924.