Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

mázasára, a Népkert északi sarkán, 1886-ban nyílhat meg a városi gőz- és kádfürdő. Ennek a Juhász Mihálynak 1830-40 között született öt fiú gyermekéről akadnak adatok. Valamennyien diákjai a helybeli professzori iskolának. Közülük a legidősebb: Kálmán orvos lett. O gyermekkoráról, diákoskodásáról később írt visszaemlékezéseket: ennek kézirata az utódok féltett kincse, fontos várostörténeti forrása. Miklós (1839-1898) városi hivatalnokként ment nyugdíjba, de sokkal többet nem tudok róla. A legfiatalabb Péter (1840-1914), aki továbbvezet a negyedik generáció felé. Felesége Klainik Mária. Hosszabb katonai szolgálat után őrmesterként szerelt le, majd mészáros mesterséget tanult. A város központjában, az 1004. sz. házban csemegebolt nyitására kért és kapott engedélyt. Ez a ház a mai Luther utca 4. sz. emeletes épület helyén állt akkoriban. Üzletében halat, virslit, füstölt húst, kolbászt ámít 1869-től. Majd 1874ben a város szolgálatába lépett: négy évtized múltán 1914-ben ment nyugdíjba, hamarosan meg is halt az Ószőlő utca 21. sz. házában. Ebből a nagy telekből az ő javaslatára hasították ki a Morgó utcát és a Morgó zugot. Amikor majd a mai Ferenc körút házsorait a temető előtti térnél dél felé bekanyarították: ezeket a telkeket kisajátították, beépítették. A Juhászék udvarának néhány öreg gesztenyefája azonban még ma is áll a játszótéren szaladgáló gyerkőcök gyönyörűségére, örömére. Péternek négy gyermekéből ketten fiúk. Az idősebb, Sándor (18621962) apja kereskedői hajlamát folytatta élete végéig, az Eötvös és Nádor utca sarkán ma is szolgál Juhász bácsi egykori kereskedése. A fiatalabb Mihály édesapjának a városházán befejezett pályáját követte. Ö 1904-12 között az evangélikus főgimnázium tanulója. Érettségi után a közigazgatási pályát választotta, 1914-től a városházán gyakornok. Tanulmányait azonban félbeszakította a háború. 1919-ig tartott katonáskodása a 3. honvéd tüzérezredhez kötötte, a hadi szolgálatát több kitüntetés jelzi, főhadnagyként, címzetes századosi ranggal szerelt le. Majd folytatta a városi működését, 1922-ben már tanácsnok: az adóügy lett hivatali munkaköre. Ugyanebben az évben házasodott: a nagyhalászi főjegyző leánya, Ritli Irén lett a felesége. Két gyermekük György és Mária.