Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

zi az utca, valamint a még sokfelé működő öntöttvas „pumpás" kutak és legrégibb utcatáblák.) A városszépítő Bencs Kálmán. Mint polgármester édesapja B. László (1841-1905), ő is Nyíregyházán született, 1884. szeptember 6-án. Jogi tanulmányokat folytatott, 1907-ben doktorált a kolozsvári egyetemen. Itthon ügyvédbojtár, majd 1909-ben lép be a városházára, ahol haláláig szolgálta szülővárosát, 1934-ig, 1918-tól immár polgármesterként. Működésének első sikere: a minisztérium hosszú harc után engedélyezte a régen kívánt felső kereskedelmi iskola megnyitását. Ez a város és a megye első, sokáig egyetlen szakirányú középiskolája. 1938 óta Széchenyi István nevével, ma is működik a Városmajor utcában. Az első, lélekmelegítően sikeres év végén azonban az országosan pusztító spanyoljárvány Bencsnél súlyos szövődményekkel járt, a szívét támadta meg a kór. A még csak 34 éves, ambiciózus fiatalember nem akart erről tudomást venni: át-átvette hivatalát, de a vissza-visszatérő láz újra ágynak döntötte, így aztán a tanácsköztársasági időben a megyei direktórium a szervezeti A Nyíregyházi Torna és Vívó Egylet labdarúgó pályája az István utcában tribünneHelátóval. (1930.)