Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

már 20 ezernél népesebb tirpák város ekkoriban a régi földesurak curiális fundusán álló központi épületet használta városházául: ez a mai városháza telkén állt. 1871 nyarán ennek helyére korszerű, emeletes székház építését határozták el, hogy - nyilván csak átmenetileg - ennek déli-keleti felét bocsátják majd a törvényszék, ügyészségjárásbíróság, telekkönyv elhelyezésére. Párhuzamosan, a homlokzat teljes hosszában az irodák helyébe üzlethelyiségeket alakítanak ki, jelentős bevétel reményében, hiszen az épület előtti tér régóta - és még sokáig, a központi piac tere. A hivatali szobák pedig a szélesebbre méretezett (sötét) folyosókból nyílva majd az udvarra néznek. A sebtében elhatározott tervváltoztatást minden felsőbb hatóság - sürgős közérdek fennforgásaként kezelve - hasonló gyorsasággal hagyta jóvá, s a bontási és építési munkák igen zűrzavaros körülmények között indultak és folytak. - 1872 tavaszától egymásután gyorsan beköltöztek az igazságügyiek. 1873. február 27-én az újmódi szerint már itt ült össze a városi képviselőtestület. Első ülése egyben az induló új ciklusra tisztújítással is foglalkozott: sem a 67 óta polgármester Meskó Sámuelt, sem az 1852 óta főjegyző Riszdorfer Jánost nem jelölték újra, és kötelezték az újonnan választott polgármestert, hogy szigorú vizsgálóbizottság derítse ki a rendkívüli költségnövekedés okát, módját. Inkább önzetlen szorgalmat, mintsem privát hasznot állapítottak meg, a túlköltekezés lényegében a város, a közügy érdekét szolgáló sietség, nem hanyagság következménye. 1873 végére már lecsillapodtak a szenvedélyek. Az év eleji tisztújításon a közbizalom az 52 éves helybeli ügyvéd, Krasznay Gáborban találta meg a helyzetnek is megfelelő, alkalmas polgármestert. Ez a döntés azért is figyelemre méltó, mert a túlnyomórészt protestáns lakosságú város bizalma a római katolikus egyházhoz tartozó személyben fedezte fel a nehéz időkben szükséges városi vezető személyét. * Krasznay Gábor 1821-ben született a Szatmár megyei Ököritón. Édesapja Debrecenben kincstári ügyész. Fia is a jogászpályát választja; 1843-