Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

I. A VÁROS HÁZATÁJA - A VÁROSHÁZA TÁJA

megint forgalomba került. Mindegy: csak az a fontos, hogy ugyanazzal az emberi-erkölcsi igénnyel kerüljön a mai szóhasználatba is, mint ahogy városi őseink gyakorlata kívánta a privilégiumlevél tanácsára. - Megjegyzendő, hogy a királyi rendelet latin nyelvű, megérkezésekor magyarra fordította a város főjegyzője: az idézet is onnan való. Öröm egyébként, hogy napjainkban a város ismét az ebben a privilégiumlevélben megadott városi címer pontos mását használja, a kék-piros városi színekkel együtt. Tudvalevő egyébként, hogy 1847 előtt még nem voltak Nyíregyházán zsidó vallású lakosok, így csak a többi, a keresztény egyházak számíthattak akkor „törvényesen bevett", elismert vallásnak. - A lakosok állapota szón hivatalt, hivatást, foglalkozást, vagyoni helyzetet kell ma értenünk: tehát válogatás nélkül minden városi polgár megválasztható. Az első időkben a megválasztott városatyák megbízatása egész életükre, a tisztségviselők megbízatása csak három évre szólt, de a tisztújításkor az újra megválasztás lehetséges. - A későbbi évtizedekben aztán a képviselőtestületnek nevezett közösséget és a tisztségviselőket is három vagy négyéves ciklusokra választották, - egyetlen kivétellel. Ez pedig a főjegyző személye és hivatala. Abból a fontos alapelvből indultak ki, hogy a város élete folyamat, folytonos, föltétlenül szükséges tehát az ügyvitel biztosítására, s ne 3-4 éves szakaszocskákra töredezzenek szét a nagyobb horderejű, távlatosabb tervek, határozatok. A főjegyzőtől magas szakképzettséget kíván meg a hivatala; a többi tisztségviselő számára majd csak a századfordulón bevezetett országos előírások követelnek meg - munkakörüktől függő, ahhoz kötött - szakképzettséget. Vagyis a főjegyző nyugdíjbavonulásáig szóló megbízást kap a képviselőtestülettől. Ezeken a tisztújító üléseken a megyei alispán elnökölt: őt ünnepélyesen küldöttség hívta meg, vezette be az ülésterembe, őmaga teszi meg a jelöléseket. Nyilvántartott előjog ez: bizonyítva mindenki előtt, hogy a város függésben van a megyétől. Ezért is érthető az az évtizedek folyamán meg-megerősödő, újuló erőfeszítés, amellyel a város szerette volna elérni a megyével egyenrangúnak számító önálló törvényhatósági jogot, - régebben szabad-királyi városnak megfelelő rangot. Hiába. A Bach-korszak elmúltával mindenki azt hitte, hogy már visszatérhet a korábbi alkotmányos rend, amikor 1861 tavaszán országgyűlési képvi-