Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

nyes kritikának is. A kiadói vállalkozók gyarapodásával a lapban cikket, glosszát, riportsorozatot író munkatársak önálló, irodalmi igényű kötetben adták ki munkásságuk legjavát. Mint például Bodnár István, Farkas Kálmán, Nagy István Attila, Marik Sándor, Seres Ernő- s ez a névsor biztosan nem teljes. A lapban pedig egyre-másra új, eladdig ismeretlen nevek szerepelnek: versek, krokik, tárcát írójaként. Vagyis: folyamatosság, folytonosság látszik a szerkesztésben, - bár manapság már sokkalta több publikációs lehetősége akad még a legfiatalabbaknak, a kezdőknek is. Változatlanul fontos, hogy a Kelet-Magyarország a következő évtizedekben is vállalja, ismerje feladatának a szépirodalmár szerzők körének bővítését, helyet adva a legelső közléseknek is, hiszen ilyen biztatás nélkül egyébként nem bontakozhat ki senkinek a tehetsége sem. (1994) Tanárember, filozófus, regényíró: Marssó József A délvidéki Zentán született 1901. március 6-án. Nagyapja az egyik Károlyi-birtokon gazdatiszt, így édesapja Nyírlugoson látta meg a napvilágot; telekkönyvi tisztviselő betétszerkesztőként járta az országot, ahová a hivatal küldte. Ezért Marssó József igen sokfelé járta iskoláit, éppenséggel azokban a városokban, ahol apjának 1-2 éven át tartott hivatalos munkája. Gyakran éltek németlakta vidékeken: a fiatal gyermek korán jól megtanulta ezt a nyelvet is, s így szinte természetesen adódott, hogy érettségi után a budapesti egyetemen magyar-német szakra iratkozott be. Tehetségét jól fejleszthette az Eötvös Collegium tagjaként; itt a magyarul nem tudó germanista Kleinmayr Hugo korán felfedezte tanítványának vonzódását a filozófiához, ezért elébe tette Hegel Vallásfilozófiájának eladdig lefordítatlan, eredeti szövegét. A fiatal filosz fejezetenként dolgozta fel a nehéz olvasmányt, írásbeli összefoglalásokat készített; ezeket tanára sorban elolvasta, s a legközelebbi alkalommal megvitatták a friss élményeket. Ilyen előzmények után Marssónak a filozófia is szaktárgya lett, s az 1923/24. tanévben nemcsak e tárgyból vizsgázott, hanem a bölcsészdoktori szigorlatot is letette, s megszerezte a középiskolai tanári képesítését mindhárom szakjából. E tanév derekán került a nyíregyházi fel-