Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák. Újabb mozaikok a régi Nyíregyháza életéből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 11. (Nyíregyháza, 2002)

IV. ÍRÓK - KÖLTŐK - ÚJSÁGÍRÓK - PERIODIKÁK ÉS TÁRSULÁSOK

Vietórisz József (1868-1954) A XIX. század végének Nyíregyházáján a kulturális élet középpontja az evangélikus főgimnázium. Csak 1888-ban tartja az első érettségijét. Akkor válik teljes főgimnáziummá, de tanári kara, felnövekvő diáksága már az irodalom-művészeti élet tevékeny mozgatója. A tanári kar nagyobb része papi alapképzettségű ember, többnyire felvidéki származású. Ezek a fiatalok tanulmányaik befejezése után és idejövetelük előtt nevelői állásokat kaptakvállaltak olyan családoknál, ahol szélesebb társadalmi perspektívában ismerhették meg az ország, a világ dolgait. így aztán Nyíregyházán, az iskolában, a társadalomban nem „alkalmazkodtak" egy kis vidéki városka meglévő patriarchális, túlságosan agrárszemléletü világához, hanem a fejlődésnek, városiasodásnak, modernebb társadalmi szemléletnek és művelődési igényeknek lettek megfogalmazói, élői. Az iskolában a diákoknak csak kisrésze került ki a bokortanyák evangélikus családjaiból s mivel ez a réteg nem iskoláztatta gyermekeit, hovatovább el is vesztette azt a vezetőszerepét, amelyet a város közigazgatási, társadalmi életében az 1753-i letelepedéstől egy évszázadon át teljesen természetesen gyakorolt. Nem gondoskodott arról, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelő tanulmányokban részesítse saját gyermekeit, hanem begubózott saját gazdaságába, családi vagyongyarapítási tervei gyakorlati megvalósításába. Vietórisz József ( 1868-1954)